A burka betiltását javasolja a francia parlamenti bizottság
A Franciaországban élő 5-6 millió muzulmán közül a belügyminisztérium adatai szerint mintegy kétezer nő takarja el arcát vallási okokból. A kérdésről azután robbant ki vita, hogy tavaly nyáron egy kommunista képviselő a muzulmán fejkendő iskolai viselését szabályozó 2004-es törvény újragondolásaként a betiltásra tett javaslatot, amelyet Nicolas Sarkozy államfő is támogatott.
Kétszáz szakértő meghallgatása után a bizottság azt javasolja a parlamentnek, hogy határozatban jelentse ki: "egész Franciaország nemet mond a teljes testet takaró lepelre, és annak betiltását kezdeményezi a köztársaság területén". Mivel a tiltás módjáról nem sikerült egyetértésre jutniuk a képviselőknek, a bizottság 18 pontos javaslatában egy büntetőjogi következményekkel nem járó ünnepélyes nyilatkozatra kéri a parlamentet, illetve egy olyan intézkedés elfogadására, amely az arc eltakarását tiltaná a közintézményekben (hivatalokban, önkormányzatokon, kórházakban, iskolákban), illetve a tömegközlekedési járműveken.
Ellenkező esetben nem jogi következmény, hanem az igényelt szolgáltatás megtagadása lenne kívánatos a bizottság szerint. Emellett a képviselők a tartózkodási engedély és a menekültstátus megadását is szigorítanák; radikális vallásgyakorlat esetén mindkettő megtagadható lenne a külföldi kérelmezőktől.
A bizottság a köztársasági értékekkel szembenálló és a nők méltóságát fenyegető, elfogadhatatlannak gyakorlatnak tartja a burka és a nikáb viselését, amelynek határozott elítélésre kérte a parlamentet, de politikai konszenzus hiányában végül nem tett javaslatot "általános és átfogó" betiltásra.
André Gerin, a bizottság kommunista elnöke szerint a vitát az okozta a képviselők között, hogy be lehet-e tiltani minden közterületen, azaz az utcán is, a burka viselését. Emellett többek szerint a teljes tiltás alkotmányellenes és betarthatatlan lenne, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét vonhatná maga után. A szabályozás módjáról sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudott egységes álláspontot kialakítani, de a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) többsége a bizottság kommunista elnökéhez és az államfőhöz hasonlóan támogatja a burka betiltását.
A Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) a burka viselése ellen foglalt állást. Álláspontja szerint a burka nem vallási előírás, és csak egy kisebbséget érint. Ugyanakkor a szervezet is jelezte, hogy a tiltás alkotmányos akadályokba ütközne.
"Franciaország nem hagyja, hogy muzulmán állampolgárait megbélyegezzék" – jelentette ki a félelmekre reagálva az államfő néhány órával a javaslat nyilvánosságra hozatala után az ország egyik legnagyobb I. világháborús katonai temetőjében, a Loretói Miasszonyunk emlékhelyen, az északon található Arras közelében, ahol az elmúlt két évben három alkalommal gyaláztak meg muzulmán sírokat. Sarkozy megemlékezett az afrikai katonák bátorságáról, akik "a végső áldozatot is meghozták" Franciaországért, s elítélte az "ostoba és gyáva sírgyalázók tettét". A francia erőkbe a két világháború alatt több ezer muzulmán katonát soroztak be az észak-afrikai gyarmatokról. Utalva a burka betiltásáról szóló javaslatra, az elnök a Franciaország által képviselt értékekként jelölte meg a "megingathatatlan méltóságot, és a férfiak és nők közti teljes egyenjogúságot".
