Az eurózóna megsegíti Görögországot
A szavazást a Bundestagban több napos parlamenti vita előzte meg, amelynek során Angela Merkel kancellár igyekezett minél nagyobb támogatást szerezni a kormány által előterjesztett tervezethez, illetve a nemzetközi segélycsomagban való német részvételhez. A pénteki Bundestag-beli szavazás során a kormánypártok, valamint az ellenzéki Zöldek pártjának képviselői támogatták a törvénytervezetet, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tartózkodott a voksolásnál. Az ugyancsak ellenzéki Baloldal pártja a tervezet ellen szavazott. A tervezet mellett 390, ellene pedig 72 képviselő adta le voksát, míg a tartózkodók száma 139 volt. A felsőház, a Bundesrat csaknem egyhangú szavazással döntött a tervezet elfogadásáról.
Németország az elkövetkező három évre előirányzott, 110 milliárd eurós segélycsomagban 22,4 milliárd euróval veszi ki részét. Ebből az idén 8,4 milliárd euró esedékes. A német közreműködés nem a központi költségvetésből történik, hanem az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelkonstrukciójával, amely felett az állam garanciát vállal. A német szerepvállalás a legnagyobb a nemzetközi segélycsomagban, annak 28 százalékát teszi ki.
A szavazás kimenetele Angela Merkel kancellár győzelmét jelenti, a győzelem értékéből azonban sokat levon az ellenzéki szociáldemokraták tartózkodása, továbbá az a tény, hogy a német lakosság csaknem 90 százaléka a Görögországnak nyújtandó támogatás, illetve az ebben való német közreműködés ellen van. A kancellár mindvégig azzal érvelt, hogy a pénzügyi csomag szükséghelyzetben született, az utolsó eszköz volt Görögország megsegítésére. Merkel ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazi tétet az euró stabilitásának a megőrzése jelentette.
Az ellenzéki szociáldemokraták tartózkodásukat nem a segélycsomag általános elutasításával, hanem azzal indokolták, hogy megítélésük szerint a kormánykoalíció törvénytervezete nem tartalmazott semmifajta előzetes garanciát a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére. Az SPD vezetői hiányolták, hogy a magánbankokat nem sikerült a segélycsomaghoz történő aktívabb hozzájárulásra bírni. A kormány és a legtekintélyesebb német magánbankok képviselői között erről ugyan előzetes megállapodás jött létre, a szociáldemokraták azonban azt nem tartották kellően konkrétnak. Követelték továbbá, hogy a törvénytervezet megfelelő garanciákat irányozzon elő a pénzpiacok reformjára, és ennek keretében - a spekulációk megakadályozása céljából - egy úgynevezett pénzpiaci tranzakciós adó bevezetésére tettek javaslatot. Ezt azonban a kormánypártok elutasították.
A szavazással egy időben jelentette be a berlini pénzügyminisztérium, hogy a német magánbankok, illetve biztosító társaságok 8 milliárd euróval járulnak hozzá Görögország megsegítéséhez.
Guido Westerwelle külügyminiszter, a kisebbik koalíciós partner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke egy interjúban elismerte, hogy a 22,4 milliárdos hitel feletti állami garanciavállalás nem mentes a kockázatoktól. Ennek ellenére cselekedni kellett - érvelt az FDP vezetője. Több - euroszkeptikusnak tartott - közgazdász a szavazást követően a karlsruhei alkotmánybíróságnál pénteken megtámadta a tervezetet, azzal érvelve, hogy az uniós jogszabályokat, illetve alkotmányos előírásokat sért. Szakértők szerint a benyújtott panasz bírósági jóváhagyásának kevés az esélye.
A francia nemzetgyűlés után a szenátus is jóváhagyta a Görögországnak szánt mentőcsomagot. Németország után a második legjelentősebb hozzájárulóként Franciaország összesen 16,8 milliárd euróval vesz részt a három évre szóló hitelezésben, amelyből 2010-ben 3,9 milliárd eurót utal át Görögországnak. A magas államháztartási hiánnyal küzdő Franciaország a Görögországnak nyújtandó hitelkeretet úgy dolgozta ki, hogy minél kevesebb pénzébe kerüljön a francia adófizetőknek: Párizs 1-3 százalékos kamatozással veszi fel a hitelt a piacokról, s azt állandó, 5 százalékos kamattal kölcsönzi Athénnak.
Az olasz kormány is elfogadta a megállapodást, a parlamenti jóváhagyás azonban még ott is szükséges. Olaszország 14,7 milliárd euróval vesz részt a mentőcsomagban. A portugál parlament már jóváhagyta a mentőcsomagot, ők 2,06 milliárd eurót ad Görögországnak. Több képviselő kifogásolta, hogy a görögöknek alacsonyabb kamat mellett adnak hitelt, mint amennyiért ők forrást szerezhetnek a piacon. A holland parlamentben is napirendre került az ügy. Bár a legnagyobb szakszervezet ellenzi a csomagot, a parlamenti pártok közül már három jelezte, hogy nincs kifogása ellene.
Szlovákia csatlakozik az euróövezet országainak keretmegállapodásához, amelynek alapján Görögország hitelt kap a tagállamoktól, de pénzt egyelőre nem ad a görögöknek - jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Pozsonyban, miután tárgyalt az érdekegyeztető tanács tagjaival.
