A britek utálják a sötét reggeleket
A változtatással szembeni egyik érv, hogy bármily fájdalmas is, a franciáknak lenne igazuk. Párizs ugyanis annak ellenére kötelezte el magát a greenwichi GMT + 1 szisztéma (vagyis a kontinentális időszámítás) mellett, hogy lényegében ugyanahhoz az időzónához tartoznak, mint a britek. Akik viszont egy órával mögöttük kullognak.
Vasárnap hajnal után nem pusztán azok maradnának meg szívesen a brit nyári időszámításnál - ami most már megfelelne a kontinentális rendszernek - akik rettegnek a hosszú sötét délutánoktól és a napfény hiányától. Energetikai szakértők szerint az óramutatók visszaállításával 500 ezer tonna széndioxid kerül a levegőbe a fokozott energiaszükséglet és különösen a csúcsidőszakokban tapasztalható igény miatt. A greenwichi középidőre való visszatérést követően már akkor kivilágosodik, amikor sokan még alszanak, délután viszont hosszú órák tevékenysége esik a sötét órákra.
Egy a 2001-2008 közötti időszakot vizsgáló kutatás arra a megállapításra jutott, hogy 885 gigawattóra megy pocsékba, amivel kétszázezer otthon fűtését lehetne megoldani. A változás mellett voksolók rámutatnak az utak biztonságára: világosabb délutánokon érezhetően kevesebb baleset történne, arányaiban bőven kárpótolva az esetleges reggeli gázolások számának növekedését. A téli GMT plusz 1, illetve nyári plusz 2 kedvezne a turizmusnak, hiszen a látogatók többet forgolódnak, költenek a délutáni-esti, mint a reggeli órákban. Nagyot lendítene a reform a britek fizikai kondícióján, hiszen nappali világosságban összehasonlíthatatlanul több a sportolási, testedzési lehetőség és kedv, mint a munkaidő befejezése után.
Az európai főáramvonalhoz való csatlakozás leghangosabb ellenzői hagyományosan a skót farmerek, akiknek nehézséget jelent az állatok kiterelése. A szigetország északi részén a tél közepén nem kel fel a nap reggel 10 óra előtt. Az üzemanyagfogyasztás ismét szerepet játszik: sötét reggeleken több szülőnek esik meg a szíve a gyermekeken és hajlandó autóval vinni őket az iskolába. Felmerült az a lehetőség is, hogy a volt Szovjetunióhoz vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan több időzóna legyen érvényben. Angliának és Skóciának nem kell feltétlenül szinkronban lennie.
A második világháború idején Nagy-Britannia is az európai időszámítást alkalmazta, hogy így könnyebben menjen a fegyver- és lőszergyártás a hosszú délutánokon és a dolgozók még az éjszakai bombázások előtt haza tudjanak érni. Egy újabb kísérletre 1968-1971 között került sor, ezt azonban elvetették, mert reggelente megnőtt a balesetek száma.