Szabályozná az újonnan EU-taggá váló országok polgárainak nagy-britanniai bevándorlását a hatalomba készülő brit Konzervatív Párt - egyebek mellett ez derült ki a brit politikatörténet első miniszterelnök-jelölti tévévitáján, amelyet csütörtök este rendeztek a három legnagyobb brit parlamenti párt vezetőinek részvételével.

A nyitó téma a javában zajló brit választási kampány egyik leghevesebben vitatott kérdése, a bevándorlás volt. David Cameron, a Konzervatív Párt vezetője kijelentette: az elmúlt időszakban voltak olyan évek, amelyekben a nettó bevándorlás elérte a 200 ezer főt. Cameron közölte: a Konzervatív Párt szerint az éves nettó bevándorlást néhány százezerről néhány tízezerre kell csökkenteni, és felső korlátot kell megszabni az unión kívüliek bevándorlására. Hozzátette: véleménye szerint Nagy-Britanniának az EU-hoz újonnan csatlakozó tagállamokkal szemben is átmeneti korlátozásokat kellene érvényesítenie, hogy "ne jöjjön egyszerre mindenki ide". Cameron ezúttal nem szólt külön a már 2004-ben uniós taggá vált kelet-európai országokról, de korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy esetükben is helyesnek tartotta volna a bevándorlás kezdeti korlátozását.

Nagy-Britannia annak idején azonnal megnyitotta munkapiacát a kelet-európai új tagállamok előtt, amelyekből a 2004-es bővítés óta becslések szerint legalább egymillió munkavállaló érkezett, bár statisztikai kimutatások alapján legalább a felük már hazatért.

A csütörtök esti másfél órás tévévitán - amelyen Cameron mellett Gordon Brown munkáspárti miniszterelnök és Nick Clegg, a harmadik legnagyobb parlamenti erő, a Liberális Demokraták kormányfőjelöltje vett részt - jelentős hangsúlyt kaptak a politikai reformtervek is. Brown a nem választott felső parlamenti kamara, a Lordok Háza választott felsőházzá tételének terveit ecsetelte, Cameron ugyanakkor az alsóház létszámának 10 százalékos csökkentése mellett tett hitet. A tory vezető emellett a kormányzati háttérapparátus egyharmados leépítését, valamint a képviselők két választás közötti visszahívhatóságának lehetővé tételét is kilátásba helyezte.

Clegg azzal vádolta a másik két politikust, hogy a hasonló liberális reformjavaslatok elfogadását korábban megakadályozták. A liberális demokrata vezető pártját "a rendre ugyanazokat a hibákat elkövető két régi erő" alternatívájaként ajánlotta a választók figyelmébe.

Az összecsapás után készített, négyezer fős mintán elvégzett gyorsfelmérés szerint a nézőknek a Liberális Demokraták vezetőjének szereplése volt messze a legrokonszenvesebb; Cameron és Brown teljesítményét közel egyformának ítélték. A csütörtök esti televíziós vita a brit belpolitika történelmi jelentőségű mozzanata volt, ugyanis miniszterelnök-jelöltek még soha nem vitáztak kamerák előtt az eddigi választási kampányok során. A május 6-án esedékes választásokig még két további ilyen műsor lesz.

Az első vitát az ITV kereskedelmi televíziós társaság közvetítette, a jövő csütörtökre kitűzött másodikat a Sky News hírtelevízió, a harmadikat, amelyet a választások előtt egy héttel rendeznek, a BBC sugározza. A három - egyébként rivális - médiatársaság szakértőiből álló közös szervezőbizottság rendkívül szigorú, 76 pontból álló szabálygyűjteményt állított össze, amelynek az első vita során a műsorvezető szigorúan, nem egyszer a három vezető politikusra határozottan rászólva vagy őket félbeszakítva szerzett érvényt. A 200 fős közönség számára tilos volt bármiféle érzelem- vagy véleménynyilvánítás, és a taps is csak a vita után volt megengedett.