Keményen bírálja az afganisztáni brit katonai szerepvállalás kormányzati tervezését a brit parlament külügyi bizottságának vasárnap kiadott átfogó jelentése, amely megállapítja azt is, hogy az afganisztáni hadműveletek terhe teljesen egyenlőtlenül oszlik meg a NATO-szövetségesek között.

A három fő brit parlamenti erő - a kormányzó Munkáspárt, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták - 14 képviselője alkotta bizottság 321 oldalas jelentése szerint a brit kormány "még egyértelmű iránymutatást sem adott" a hadseregnek. A vezetői szinteken elvégzett tervezést "irreálisnak", az illetékes minisztériumok közötti egyeztetés színvonalát "gyengének" minősítette az alsóházi testület.

A bizottságot, amely a helyszínen tanulmányozta a helyzetet, a jelentés szerint "megdöbbentette" a brit erők előtt álló feladatok "puszta mérete".

A kezdeti cél az Egyesült Államok támogatása volt a nemzetközi terrorizmus elleni fellépésben, most már azonban a vállalt feladatok közé tartozik a felkelés elleni küzdelem, a kábítószer-termesztés visszaszorítása, az emberi jogok védelme, sőt az "államépítés" is - áll a bizottsági jelentésben.

A testület szerint országok egy kis csoportjára ró "elfogadhatatlan terhet" az, hogy egyes NATO-szövetségesek miatt nem sikerült igazságosan elosztani a nemzetközi közösségen belül az Afganisztánban vállalt feladatokat. A felelősség- és kockázatvállalás méltányosabb megosztásának elmaradása az afganisztáni NATO-erőfeszítések gátjává válhat, és súlyosan sérülhet a NATO megítélése mint olyan katonai szövetségé, amely képes saját működési területén kívüli feladatok ellátására - fogalmaz a bizottsági jelentés.

A képviselők javasolják, hogy a brit kormány gyakoroljon nyomást a többi NATO-partnerre kötelezettségeik teljesítése végett. Mike Gapes, a külügyi bizottság munkáspárti elnöke vasárnap a BBC rádiónak nyilatkozva külön ki is emelte, hogy egyes országok "maroknyi" kontingenst küldenek Afganisztánba, mások ugyanakkor több ezer katonával vesznek részt a hadműveletekben, és súlyos veszteségeket szenvednek.

A déli Hilmend tartományban nyár elején indított offenzíva kezdete óta 23 brit katona esett el. Júliusban volt olyan nap, amikor néhány óra alatt nyolc brit katona vesztette életét, és az afgán hadszíntéren elesett britek száma már meghaladja az Irakban meghalt katonákét. A 2003-as invázióval kezdődött, idén áprilisban lezárult iraki brit katonai részvétel során 179 brit katona halt meg, Afganisztánban már 189.

A brit hadsereg a II. világháború óta egyazon hadszíntéren csak egyszer szenvedett az afganisztáninál súlyosabb veszteségeket: 1982-ben, a Falkland-szigetekért Argentínával vívott 74 napos háborúban 255 brit katona halt meg.

Egy stratégia tétje

Ezen a hétvégen hét katonát vesztettek a szövetséges erők a hétvégén Afganisztánban; szombaton három amerikai és egy francia, vasárnap pedig újabb három amerikai katona esett el harci cselekményben.

A közel nyolc évvel ezelőtt kezdődött háborúban a július volt a legrosszabb hónapja a külföldi erőknek: legalább 71 katona vesztette életét, köztük 41 amerikai és 22 brit, amivel minden korábbi rekord megdőlt.

Az elesett francia katona egy 230 fős, afgánokkal közös alakulat tagja volt; az egységet egy völgyben érte támadás. Két francia megsebesült a több mint egy órán át tartó összecsapásban.

Franciaország 2900 katonát állomásoztat Afganisztánban. A tálib uralom megdöntése óta, vagyis nyolc év alatt összesen 29 francia katona esett el a közép-ázsiai országban.

Az utóbbi hetekben elharapózott az erőszak Afganisztán több részén is, miután a brit és az amerikai kontingens július elején nagyszabású műveletbe kezdett, hogy biztonságot teremtsen a déli Hilmend tartományban. A tartományban ádáz harcok dúlnak a nemzetközi erő, a velük szövetséges afgán kormánycsapatok, illetve a másik oldalról a tálibok mozgalma ellen.

Több mint százezer külföldi katona állomásozik Afganisztánban két nemzetközi erő - a NATO vezette biztonsági erők (ISAF) és az amerikai vezetésű, Tartós Szabadság fedőnevű művelet - keretében. Az augusztus 20-ára kiírt afganisztáni elnökválasztás közeledtével a külföldi erők fokozták a lázadók elleni műveleteket, a tálibok pedig mind több merényletet követnek el.

Megfigyelők szerint a választás lesz a siker fokmérője mind a Barack Obama amerikai elnök által márciusban meghirdetett új Afganisztán-stratégiát illetően, mind annak eldöntésében, hogy Kabul mennyire képes legitim és hiteles szavazást megszervezni.