Ekkor a szélsőjobboldali nacionalista Ataka párt emberei megtámadták a 16. században épített Banja basi dzsámi előtt imádkozó hívőket. A következő pénteki imanapon is folytatódott a harc: a nacionalista párt emberei megafonokat helyeztek el, hogy ezzel nyomják el a dzsámiból közvetített muzulmán istentiszteletet és prédikációt.

A bolgár fővárosban ez az egyetlen működő dzsámi, amelyet műemlék jellege miatt sem lehet bővíteni. Az incidensről vita folyt a bolgár nemzetgyűlésben az Ataka képviselői és a muzulmánok érdekeit képviselő Jogokért és Szabadságért Mozgalom (DPSZ) között. A vitában egyebek között felgyújtott imaszőnyegeket mutattak fel. Az Ataka elnöke Volen Sziderov azt állította a parlamenti vitában, hogy a fővárosi dzsámiban olyan személyek gyülekeznek, akik „érdekesek a kémelhárítás szempontjából”.  A DPSZ alelnöke szerint a szófiai hatóságok késlelkednek a mecsetépítési engedély kiadásával. Erre a város polgármestere azzal válaszolt, hogy, ő ilyen kérelmet még nem kapott.  A konfliktust most azzal akarják enyhíteni, hogy a pénteki imanapkor már nem lesz a dzsáminál külső hangfal, s a kerítésen túl nem lesznek imádkozó hívők. Állítólag felgyorsítják az újabb imahely engedélezését is.

Az Ataka fontos nem formális koalíciós partnere a kisebbségben kormányzó jobbközép GERB pártnak. Ezért Bojko Boriszov miniszterelnök kormánya gyakorlatilag elnézi akcióikat. Az Ataka pedig a török- és cigányellenes gyűlöletre építi politikai létezését. Az incidensről nyilatkozott Szimeon Szakszkoburggotszki korábbi miniszterelnök, az utolsó bolgár cár is. Azt mondta, hogy az eset „szégyenletes és a totalitárius rendszerekre emlékeztet.” Arra is hivatkozott, hogy a kommunizmus utolsó éveiben a bolgár kommunista rendszer erőszakkal kényszerítette a muzulmán bolgárokat, törököket és cigányokat nevük megváltoztatására és vallásuk elhagyására.”