A világon feltehetően a legjobb hely Finnország, állítja az amerikai Newsweek hírmagazin. Legalábbis ha a hetilap több hónapon át készített „boldogságindexét" vesszük alapul. Ez végre szakít a bruttó nemzeti össztermék (GDP) mammonjával, és az államok sorrendjénél olyan mutatókat is figyelembe vesz, mint az életminőség, az egészség és az oktatás színvonala. Természetesen figyelembe vették a gazdaság dinamizmusát, versenyképességét és a politikai környezetet. Így aztán hiába lett Kína a világ második gazdasági hatalma a minap, nem jutott az élcsoportba. Kimaradt az élbolyból a másik feltörekvő óriás, India is. Hasonló szinten vannak, pedig az egyik demokrácia, a másik egypártállam. Viszont népességüknek nagyon nagy része ma is mély nyomorban és elmaradottságban él.

Az első tíz helyből négyet skandináv országok birtokolnak. A finnek vezetnek, a svájciak a másodikak. Százmillió lakos feletti ország egyedül a kilencedik Japán. Az Egyesült Államok az előkelő 11. helyen van, megelőzve Németországot, Nagy-Britanniát és Franciaországot. A lista közepén vannak Köztes-Európa államai. Magyarország a 33-ik. A csehek, a lengyelek, a szlovákok és a szlovének is megelőznek minket, a balkáni szomszédok, kivéve Horvátországot, utánunk jönnek. Biztató, hogy a felmérés szerint még mindig egész jó a rengeteget és joggal szidott magyar közoktatás helyezése, ám szomszédaink a gazdasági versenyképességben jobbak nálunk.

A jó élet tehát nagyon komplex dolog. Az elemzők szerint Finnországot éppen az oktatás kiváló minősége emelte ki. A finnek - ahogy Szingapúrban is - nagy gondot fordítanak a pedagógusok kiválasztására, a lemaradó tanulók egyéni foglalkozást, személyre szabott tréninget kapnak. Az elemzés szerint nem szabad takarékoskodni az iskolázásra szánt idővel, a tanórákkal. A finn sikerben nyilván szerepe van az ország hagyományainak, amelyben a függetlenségi harc és a kompromisszumkeresés tradíciója is megfér egymással.

Az államok gazdasági sikeré­ben minden bizonnyal szerepet játszik, mennyire hajlamosak korrupcióra a társadalmak, s hogyan törődnek az egészségvédelemmel. A Newsweek a japán egészségügyi rendszert emeli ki, aláhúzva, hogy az amerikai kiadások feléből képesek magas színvonalú, hosszú életet garantáló ellátásra. A politikai környezet értékelésekor a közép-európai EU-tagállamok között túl nagy különbséget nem látni. Az adatok természetesen egy korábbi időszakra vonatkoznak. Mindenesetre a politikai stabilitás (ahogy a gazdasági versenyképesség) tekintetében Magyarország elmarad szomszédaitól.

Egy skandináv nyugdíjas üdvözlete Svédországból