A Bizottság heteken belül választ vár a válságadók ügyében
A különadókat firtató újságírói felvetésre az Európai Bizottság elnökével tartott pénteki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta: ez a kérdés még előttük van, korábban azonban már érintették.
A válságadókkal összefüggésben kifejtette: álláspontja szerint 2010-ben Magyarország tette a legtöbbet, a magyar emberek vállalták a legsúlyosabb veszteségeket a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavításáért és az ország versenyképességének helyreállításáért. Utóbbi érdekében 2010-ben Magyarországon egy hónapi nyugdíjjal csökkentették a nyugdíjakat, egy hónappal csökkentették a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjkorhatárt egy év alatt felemelték 62-ről 65 évre, áfát emeltek, és a GDP egy százalékát jelentő teljes minisztériumi költségelvonást hajtottak végre - sorolta.
Rámutatott ugyanakkor: "ez még mind kevés lett volna, és én csak azt tudom mondani minden vállalatvezetőnek, hogy bátran álljon ki a magyarok elé, és mondja azt, hogy szerinte kéthavi nyugdíjról kell lemondani egyetlen év alatt vagy kéthavi munkabérről". Szerinte a kölcsönös felelősségvállalás jegyében sajnos a vállalkozói szektornak is szerepet kell vállalnia a magyar gazdaság versenyképességének visszanyeréséért.
Visszautasította, hogy nemzeti alapon különbséget tettek volna a cégek között, ugyanis – mint mondta – az energia- és a bankszektor esetében is magyar szereplők a legnagyobb befizetők. Közölte: Magyarország a termelés tekintetében versenyképes akar lenni Kínával, Brazíliával vagy bármely más feltörekvő országgal, még Afrikával is, ezért a termelő kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben támogatják, akát magyar, akár külföldi. Így a nagy gyárüzemeket nem fogják válságadóval terhelni, mert az keresztezné gazdaságpolitikai céljukat.
Azt kérte az átmenetileg, három évig krízisadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt. Hozzátette ugyanakkor, megérti a nemzetközi cégeket.
José Manuel Barroso megerősítette, hogy a válságadók ügyében az Európai Bizottság hivatalos panaszt kapott. A Bizottság – amely már korábban, október 22-én lépett, levélben fordult a magyar kormányhoz – elkezdte vizsgálni, hogy a törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak a direkt és indirekt adózás tekintetében.
– A lehető legnagyobb objektivitással vizsgáljuk ezt az ügyet – jelentette ki. A bizottsági elnök kifejtette: amikor a Bizottság ilyen panaszt kap, amely felveti a belső piaci versenyszabályok torzítását, tájékoztatják az adott országot. Közölte, hogy a Bizottság január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.
