A béketerv a pokolra megy: közvetlen közelről ölték a gyerekeket Szíriában
Még az Aszad-rezsim régi szövetségesének számító Oroszország is belement a dologba, így vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem kötelező érvényű határozatban elítélte Szíriát a pénteken Hulában végrehajtott mészárlásért, amelynek legtöbb áldozata nő és gyerek volt. A Homsz közeli település ellen indított támadásnak a vérengzésen kívül más célja nem nagyon lehetett: Sausan Ghosheh, az ENSZ-misszió szóvivőjének bejelentése szerint a pénteken megölt 108 ember között 49 tíz éven aluli gyermek és 34 nő van, többségüket az BT-határozat megfogalmazása szerint „közvetlen közelről” lőtték le.
Ahogy a határozat hangoztatja, hogy a polgári személyek ellen alkalmazott „felháborító” mérvű erőszak sérti a vonatkozó nemzetközi törvényeket és Szíria kötelezettségvállalásait – az ENSZ 2042-es és 2043-as határozatát – az erőszak beszüntetésére, ezért a gyilkosságokat elítélve a BT „a lehető legélesebben” szólítja fel a kormányerőket a nehézfegyverzet visszavonására a régióból.
Hogy az elítélő határozatnak lesz-e foganatja, az kétséges. Basár Dzsafari szír ENSZ-nagykövet legalábbis „hazugságcunamiról” beszélt New Yorkban, mondván, a BT-ülés előtti informális egyeztetésen szó sem volt Damaszkusz felelősségének hangoztatásáról, ami csak azután került bele a szövegbe, hogy a BT meghallgatta Robert Mood tábornokot, a világszervezet Szíriába küldött missziójának a vezetőjét. Mood a videokonferencián azt mondta, „még nem világos”, milyen körülmények között mészárolták le a 108 embert, így Dzsafari ragaszkodott ahhoz, hogy a határozat nem mutat egyértelműen a kormányerőkre az ominózus „közvetlen lövések” miatt. Szíriában a sajtó egyébként „az al-Kaidához kapcsolódó terroristák” műveként tálalta a tömeggyilkosságot: a televíziókban a vérbe fagyott gyermekekről bejátszott képek állandó kísérőként szolgáltak a vérengzésről készített hírekhez. Dzsafari hangsúlyozta, Damaszkuszban „nemzeti bizottságot” állítanak fel a mészárlás kivizsgálására. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a határozat elfogadása után, hétfőn már azt hangoztatta, „részben” a felkelők lelkén szárad a hulai mészárlás.
Az ellenzék szerint Hulában az akció ágyútűzzel kezdődött a pénteki ima után, majd jöttek a rezsimhű milíciák, és válogatás nélkül ölték, aki csak a szemük elé került: megtörtént, hogy egy 13 éves fiút hasonkorú barátja szeme láttára végeztek ki.
Vasárnap Szíria több nagyvárosában is tüntetéseket szervezett az ellenzék a mészárlás miatt. Deraában, az Aszad-ellenes felkelés gyújtópontjában az emberek a „Hula, halálunkig veled vagyunk!” szlogent skandálták, és nagy tömeg vonult az utcákra Idlibben, Damaszkuszban és Hamában is.
Szellemvárosok a kormány kezén
A nemzetközi közvélemény csak abban nem biztos, hogy kormányerők vagy az Aszad mellett kitartó milíciák valamelyike követte-e el a vérengzést. Mood kijelentése és Dzsafari tiltakozása ellenére Peter Wettig német ENSZ-nagykövet azt mondta, „egyértelmű bizonyítékok” támasztják alá Damaszkusz felelősségét a 108 halottért és több mint 300 sebesültért, Martin Brines, a francia helyettes nagykövet pedig úgy vélte, Szíria kudarcot vallott polgárai megvédésében – amikor éppen nem ő maga támad rájuk.
Szakértők szerint figyelemreméltó, hogy ezúttal a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkező Oroszország is beadta a derekát egy Szíriát elítélő határozathoz, főleg, hogy eleinte konkrét bizonyítékokat követelt a kormányzati érintettségre nézvést. A New York Times ennek kapcsán arról írt, hogy az Egyesült Államok egyre intenzívebben szeretné meggyőzni Moszkvát Aszad eltávolításáról, amire Dmitrij Medvegyev kormányfő fogékonynak is mutatkozik, a kérdés csak az, hogy a vele helyet cserélő Vlagyimir Putyin elnök is rábólint-e.
Eközben sokan feszegetik az ENSZ-megfigyelők felelősségét is, azaz hogy a missziónak nem lett volna-e elég tekintélye ahhoz, hogy megakadályozza a mészárlást. Ehhez talán elég a puszta jelenlét. A brit ITV riportere, Alex Thompson szerint az ellenzéki ellenőrzés alatt álló területeken az emberek többnyire szabadon hajlandók beszélni a világszervezet képviselőinek, és ha nem kell támadás elől menekülni, az utcákon is szabadon járnak-kelnek, amihez képest a kormányerők által elfoglalt települések kezdenek szellemvárosra hasonlítani.
Hétfőn egyébként Damaszkuszba utazik Kofi Annan volt főtitkár, az ENSZ különleges megbízottja, hogy tárgyaljon az általa kialakított hatpontos béketerv folytatásáról. Ennek első eleme, a nyögvenyelősen betartott tűzszünet Hula után most összeomlani látszik: bár Annan érkezésekor kijelentette, „mindenkinek minden egyes fegyvert le kell tennie” Szíriában, ahogy a harcoló ellenzéki erő, a Szabad Szíriai Hadsereg közleményében értékelte, Annan béketerve „a pokolra megy”, ha az ENSZ nem tudja szavatolni a civilek biztonságát. Ellenzéki bejelentések szerint vasárnap országszerte 50 ember vesztette életét a hadsereg megtorló akcióiban: a felkelés 14 hónapja alatt az áldozatok száma már tízezer felett jár.
