Vasárnap a marosvásárhelyi megmozdulással párhuzamosan világszerte tüntettek Székelyföld autonómiájáért. Budapesten több mint ezren gyűltek össze a román nagykövetség épülete előtt a Székelyföldért Társaság demonstrációjára, amely miatt a XIV. kerületi Thököly út Dózsa György út és Stefánia út közötti szakaszának felét zárták el kordonokkal. Itt korábban a BKV-buszokat átengedték, de többen a kordonokon kívül gyűltek össze, ami már a tömegközlekedést is akadályozta. A demonstráción minden korosztály képviselői, idősek és kisgyermekek is képviseltették magukat. A tömegben számos székely és magyar zászlót is lehetett látni, sokan pedig árpádsávos zászlóval érkeztek.A színpadon - ahol többek között Csurka László és Pitti Katalin előadóművész is felszólaltak - a „Székelyföldért Társaság Területi Autonómiát Székelyföldnek" felirat volt olvasható. Többen székely népviseletben jelentek meg, egy csoport a rongyos gárdát idéző katonai formaruhában. Többen fekete, a „Kárpát Haza Őrei", mások Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom feliratú ruhát viseltek. A tömegben az Erdélyi Körök Országos Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége feliratú táblák is voltak. A demonstrálók többször skandálni kezdték, hogy „Autonómiát", illetve hogy "Vesszen Trianon!".

György Mózes Árpád, a magyarországi megmozdulást szervező Székelyföldért Társaság (SZFT) elnöke kiemelte, hogy bár a kezdő időpont Los Angelesben hajnali 6 órára esett, ott is csatlakoztak a székely szimpátiatüntetésekhez. Az elnök felidézte, hogy a román politika a közelmúltban egyre több, a székelyeket sértő intézkedést hozott: ügyészség elé citálják azokat, akik Wass Albert műveit olvassák fel, példaképnek állítják azokat a románokat, akik nyíltan felvállalják szélsőjobboldali nézeteiket, Victor Ponta román kormányfő pedig „betegesen üldözi" a székely zászlót kitűző intézményvezetőket - mondta György Mózes Árpád. Kiemelte továbbá, hogy mindezeken felül Székelyföldet is fel akarják osztani. Ennek kapcsán - mint mondta - még azzal sem törődnek, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény tiltja a nemzetiségi arányok megváltoztatását.

László Lajos, az SZFT titkára Székelyföld üzenetét olvasta fel. Ebből kiemelte: elegük van abból, hogy belső anyaországuknak - Székelyföldnek - még a létét is tagadják; szabadon akarják használni anyanyelvüket és szimbólumaikat, azt akarják, hogy Székelyföldön legyen a magyar is hivatalos nyelv. „Autonómiát akarunk, mert az autonómia az egyetlen elfogadható megoldás" - idézte a székelyföldiek üzenetét László. Az üzenet szerint küzdelmüket békés, demokratikus eszközökkel addig folytatják, amíg el nem érik céljaikat. László nem sokkal a rendezvény vége előtt azt mondta, a budapesti megmozduláson csaknem háromezren gyűltek össze, Marosvásárhelyről pedig azt a hírt kapták, hogy ott ezzel egyidőben több mint 30 ezren tüntetnek. A rendezvény végén elénekelték a magyar, majd ismét a Székely himnuszt. Nem sokkal 6 óra előtt rendbontás nélkül ért véget a tüntetés.

Flashmob a Fehér Háznál

Észak-Amerika több nagyvárosában is volt demonstráció: Clevelandben, a Vatikán által tavaly újranyittatott Szent Imre magyar katolikus templom területén mintegy másfél százan gyűltek össze, hogy támogassák Székelyföld autonómiájának ügyét - tájékoztatta telefonon azt MTI-t a Csíkszeredából származó Csibi Lóránt, az esemény szervezője, a városban működő Bocskai Rádió főszerkesztője. Csibi az összegyűltek előtt, akik elénekelték a magyar és a székely himnuszt, egyebek mellett ismertette a közigazgatás átszervezésére irányuló román kormányzati szándékot. Los Angelesben a San Fernando-völgyi magyar református templomban közös imával és verses-zenés műsorral hívták fel a figyelmet a  székely autonómia ügyére. Az eseményen mintegy hetvenen vettek részt. A Los Angeles-i eseményt, ugyanúgy, mint Clevelandben, támogatási nyilatkozat felolvasása és aláírásgyűjtés zárta. Washingtonban egy körülbelül 20 fős csoport székely zászlókkal és egy angol nyelvű, Autonómiát Székelyföldnek felirattal tartott flashmob-megmozdulást a Fehér Ház közelében. A részvevők közül többen székely népviseletben vagy a csíkszeredai hokicsapat mezében jelentek meg. Az Egyesült Államokban New Yorkban, illetve Kanadában Ottawában és Torontóban hirdettek meg szolidaritási megmozdulásokat, mindhárom városban az ottani román képviselet elé.

Helsinkiben „Autonómiát Székelyföldnek" feliratú magyar, finn és román nyelvű transzparensekkel vonult fel vasárnap délután a Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) szervezésében 35 tüntető Románia nagykövetsége elé. Stockholmban is hasonló megmozduláson vett részt mintegy 70 tüntető a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) szervezésében a román külképviselet előtt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosvásárhelyi menetével egy időben a két skandináv magyar szervezet képviselői a román nagyköveteknek címzett és közösen megfogalmazott levelet olvastak fel magyarul, illetve románul a két helyszínen. A finnországiak az SZNT felhívását is felolvasták. Képviselőjük az MTI-nek azt mondta, hogy a finnországi magyarok együtt éreznek székely nemzettársaikkal mindenben, főként autonómiatörekvéseiket támogatják. Az  MTI kérdésére, hogy mit várnak a megmozdulástól a stockholmi tüntetők, Feldőtő Sándor, az egyik szervező kifejtette: követelik, hogy a román hatóságok Erdélyben azonnal szüntessék meg a székely jelképek „üldözését" és a magyarul beszélő emberek „zaklatását". Mindkét nagyvárosban elénekelték a Székely himnuszt. A két skandináviai magyar szervezet a román nagyköveteknek címzett levelükben arra kéri a román államot, hogy a kisebbségi jogok európai normáinak betartása jegyében fogadja el és támogassa a székely autonómiatörekvést. A levél hivatkozik az európai gyakorlatban kiemelten pozitív példára, Aland (Ahvenanmaa) szigetének önrendelkezésére. Az aláírók szerint Aland példája megerősíti, hogy lehet békés eszközökkel, megegyezés alapján, kétnyelvű autonóm régiókat létrehozni Európában.

Személyesen Katalóniából

Tüntettek Bécsben is, körülbelül ötszázan. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol átadtak egy petíciót a diplomáciai képviselet egy munkatársának. Ebben arra szólították fel a román kormányt, hogy a magyar kormány bevonásával bocsátkozzon építő jellegű párbeszédbe a székelyek önrendelkezésének biztosításáról. A szervezők mintegy ötszáz főre, a rendőrség mintegy négyszázra becsülte a marosvásárhelyi és több más európai megmozdulással egy időben megtartott tüntetés résztvevőinek számát. Túlnyomórészt Ausztriában élő erdélyiek mentek el, ők az ország számos részéből, így például Bécsen kívül Grazból és Linzből érkeztek - közölte az MTI érdeklődésére a Bécsben élő, erdélyi származású Piroska Ferenc, a tüntetés megszervezésére létrejött Székely Szolidaritás Bizottság - Közép-Európa Fórum képviselője. A menet a Szent István-székesegyház (Stephansdom) elől indult a székely és a magyar himnusz eléneklése után és a belvároson keresztül vonult a román képviselet elé. A résztvevők - többen népviseletben - székely és magyar zászlókat, valamint Erdélynek autonómiát követelő transzparenseket vittek magukkal. A tömegben látni lehetett egy-egy árpádsávos zászlót és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom zászlóját is. A transzparensek között volt olyan is, amelyik arra emlékeztetett, hogy a jelentős számban német ajkúak lakta Dél-Tirol régiónak sikerült önrendelkezést elérnie Olaszországon belül. A város népes sétálóutcáján, a Kärtner Strassén vonuló menet résztvevői német nyelvű ismertetőket osztottak a járókelőknek a székelyekről. Az erdélyi magyarság önrendelkezését szorgalmazó beszédeket követően átnyújtották a szolidaritást kifejező petíció egy példányát a bécsi román követség egyik munkatársának. A követség előtt többször felhangzott az Autonómiát Erdélynek! felhívás, s néhányszor a Vesszen Trianon! felkiáltást is hallani lehetett.

Ami Dél-Tirolt illeti, az olaszországi régió kormányzója, de a katalán és a baszk autonómiát képviselő pártok képviselői is köszöntötték vasárnap a székely autonómiatörekvéseket. A Marosvásárhelyen tartott, székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre küldött üzenetében Luis Durnwalder dél-tiroli kormányzó arra emlékeztetett, hogy a dél-tiroli németek és a székelyek egyaránt az első világháború után kerültek az Osztrák-Magyar Monarchiából kisebbségi sorba. Az 1972-ben elfogadott autonómiastatútummal Dél-Tirolban sikerült olyan kisebbségvédelmi rendszert kialakítani, amely a gazdasági fejlődést és a békés együttélést is garantálta. A kormányzó szerint a dél-tiroli autonómia sikere, hogy németajkúak, olaszok és ladinók közelebb kerültek egymáshoz, jobban megismerték egymást, „és a kezdeti egymás elleni életből eljutottak az egymással való együttélésig” - fogalmazott a dél-tiroli kormányzó. A baszk nemzeti párt elnöke, Andoni Ortuzar levélben fejezte ki a baszk nép szolidaritását. Szerinte Székelyföld példa arra, hogy a nemzeti méltóság képes ellenállni az erős kultúrák beolvasztó hatásának, valamint a globalizáció uniformizálásának. Mark Gafarott Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselője személyesen mondta el a katalánok üzenetét a tüntetőknek. Arra biztatta a székelyeket, legyenek büszkék identitásukra, hiszen Európa éppen a különbözőségek által vált azzá, ami. A tüntetésen Szlovénia bukaresti nagykövetének köszöntő levelét is felolvasták.

Magánterületen nem lehetett tüntetni

Eközben Münchenben a román főkonzulátus előtt demonstrált a vártnál jóval több, 250 ember – tájékoztatta telefonon az MTI-t Hahn-Seidl Alida, az egyik szervező, a Hunnia Baráti Kör németországi magyar civil szervezet tagja. A demonstrálók közül mintegy hatvanan székely zászlót, többen pedig táblákat tartottak a magasba, amelyeken például az volt olvasható angol nyelven, hogy „Önrendelkezést Székelyföldnek!" - mondta a Hahn-Seidl. A müncheni szimpátiatüntetésen felolvasták a Székely Nemzeti Tanács követeléseit tartalmazó petíciót, amelyet a demonstráció résztvevői aláírtak. A petíciót a tüntetés végén bedobták a román főkonzulátus postaládájába. A járókelők között az autonómia ügyét német nyelven ismertető szórólapokat osztottak szét.

Londonban konfliktus is volt a székely autonómiáért tüntetők és a kivezényelt rendőrök között, az utóbbiak ugyanis nem engedték a román nagykövetség elé a résztvevőket. Románia londoni nagykövetsége egy kerítéssel elzárt kis utcában van, a vasárnap délutáni demonstrációra érkezőket azonban a rendőrök egy szemközti szűk sétálóutcába terelték, ahol egy rácsokkal körülvett, kijelölt részen kellett gyülekezni. Az MTI tudósítójának kérdésére a helyszínt biztosító rendőri egység vezetője elmondta: az intézkedést nem a román képviselet kérte, a nagykövetségnek otthont adó utca magánterületnek minősül, ezért ott nem lehet demonstrációkat tartani. A vasárnapi londoni megmozdulásra összegyűlt mintegy 120 résztvevő némi vita után tudomásul vette, hogy nem vonulhat a román képviselet elé, és a kijelölt kis utcában tartotta meg az egyórás rendezvényt. A tüntetők magyar és székely, valamint rovásírással ellátott árpádsávos lobogókat emeltek a magasba. Az egyik transzparensen a „Székelyföld nem Románia része” felirat volt olvasható. A tüntetők többször elénekelték a magyar és a székely himnuszt, és több alkalommal felhangzott a „Vesszen Trianon" jelszó is. A demonstráción felolvastak egy nyilatkozatot, amely szerint Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását és szuverenitását, sem a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit és a román alkotmányt sem. A nyilatkozat követelte, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az EU-források hatékonyabb felhasználása érdekében. A nyilatkozat szerzői Székelyföld területi autonómiájának megteremtését is követelték. A demonstráció rendbontás nélkül ért véget.