"Csak remélni merjük, hogy a kiadatás nem azért történt, hogy magyar cégektől vásároljanak fegyvereket a törökök, és adják tovább a szíreknek" – jelentette ki közleményében Iváncsik Imre MSZP-s képviselő. A Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke reméli, hogy az azeri "baltás gyilkos" nemzetközi zavart keltő budapesti kiadatása  nem "azzal a szándékkal történt, hogy hogy a törökökön keresztül a magyar államadósságot az azeriek finanszírozzák." (Az azerbajdzsáni férfi egy békepartnerségi programon vett részt Magyarországon, ahol örmény társát halálra kaszabolta. Tettéért életfogytiglant kapott, nyolc év letelte után azonban Budapest kiadta Bakunak, amely írásban ugyan megígérte, hogy nem változtat az ítéleten, ezt azonban végül megkerülve elnöki kegyelemben részesítette az ott hősként kezelt Ramil Safarovot.)

"Sajnos a kormány eddigi külpolitikáját látva erről csak akkor lehetünk meggyőződve, ha a külügyminisztérium, illetve a kabinet határozottan cáfolja ezeket a híreket, és nyilvánosságra hozza, mit tud az ügyről. Az MSZP ezért követeli, hogy a kormányzat sürgősen nyilatkozzon az ügyben, és oszlassa el a kételyeket! Minél tovább hallgat, annál inkább merül fel a gyanú, hogy nemcsak tud az esetről, hanem tevékenyen részt is vesz benne" – jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Iváncsik reagálására azután került sor, hogy egy egyiptomi üzletember tegnap a Rosszija 24 orosz televíziónak úgy nyilatkozott: bolgár és magyar cégek török vállalatoknak adnak el fegyvereket, amelyeket azok egyebek mellett a szíriai ellenzéki hadseregnek továbbítanak.

Mohamed Szelim szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy Afganisztánná változtassa Szíriát. Ebben nemcsak Szaúd-Arábia és Katar, hanem kelet-európai országok is segítik – kommentálta Szelim kijelentéseit az orosz televízió tudósítója. (Az álláspont egybevág Moszkva hivatalos véleményével. A Kreml ellenzi a külső katonai beavatkozást a másfél éve polgárháborútól sújtott Szíriában, több, ezt lehetővé tévő határozatot is megvétózott az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként.)

Az orosz adó Szíriából küldött beszámolójában megszólaltatott egyiptomi állítása szerint a NATO-ba való belépésüket követően a kelet-európai országok megtalálták a módját annak, hogy miként ürítsék ki a régi szovjet fegyverekkel teli raktárakat. „Pontosan tudom, hogy például bolgár, magyar cégek tárgyalnak török vállalatokkal, automata fegyvereket, robbanószereket, páncéltörő rakétákat adnak el nekik, azok pedig a fegyvereket a Szabad Szíriai Hadseregnek (FSA) és más fegyveres csoportoknak juttatják el. Törökország kommunikációs rendszerekkel, élelmiszerrel, gyógyszerrel segít és biztosítja a hátországot a harcosoknak" – állította Mohamed Szelim.

Az orosz riportösszeállításban egy libanoni televíziós tudósító arról beszélt, hogy miként történik a fegyverek átadása a török–szíriai határon. A szállítmányt éjjel viszik a határra, ahol a török hadsereg tisztjei bonyolítják le az ügyletet. Az orosz állami televízióban hétfő reggel óta minden órában sugárzott riport egy szíriai férfi kivégzéséről készült felvétellel kezdődik, akit a Rosszija 24 tudósítója szerint az FSA tagjai öltek meg a helyi hatalommal való együttműködés vádjával.

Az összeállításban elhangzott: a szíriai fegyveres csoportok növekvő kegyetlensége és brutalitása tovább mélyítette a szakadékot az amúgy is széttagolt, külföldön működő szíriai ellenzékiek között.

Moszkvának érvényes haditechnikai szerződései vannak Szíriával. A mintegy ötmilliárd dollár értékűre becsült megállapodások keretében Oroszország légvédelmi rendszereket, vadászgépeket és helikoptereket szállíthat az arab országba. Ez – a fegyverembargót lehetővé tévő ENSZ-határozat híján – jogilag szabályos.

Oroszországot ezzel együtt Törökország a közelmúltban tiltott szíriai fegyverszállítással vádolta meg. A gyanú igazolására Ankarában katonai gépekkel földre is kényszerített egy Moszkvából Damaszkuszba tartó szíriai polgári gépet, ám a fedélzeten – az török kormány első nyilatkozataival ellentétben – nem találtak fegyvereket, csupán radarokhoz felhasználható elektronikai műszereket. Moszkva tiltakozott az eljárás ellen, információs háborúnak tartva az akciót, amelynek célja megmérgezni a viszonyt Törökország és Oroszország között.