E-mailen vétózták meg a kormányt
Szociáldemokrata (LSDP) győzelemmel zárult vasárnap Litvániában a parlamenti választások második fordulója. A végeredmény szerint Algirdas Butkevicius pártja 38, az eddig miniszterelnök Andrius Kubilius kereszténydemokratái (TS-LKD) 33, az orosz születésű milliomos, Viktor Uszpasszkih Munkáspártja (DP) pedig 29 képviselői helyet tudhat magáénak a 141 fős törvényhozásban. Bár a 68 szociáldemokrata és munkáspárti mandátum önmagában nem lenne elég a kormánytöbbséghez, a koalícióba beszáll a populista Jog és Igazságosság (PP) is a maga 11 képviselőjével, így a leendő baloldali kabinet többé-kevésbé kényelmesen irányíthatná Litvániát.
Azért csak irányíthatná, mert hétfőn Dalia Grybauskaite államfő e-mailen jelezte, hogy nem ad kormányalakítási megbízást a Butkeviciusnak, amíg a szociáldemokraták a Munkáspárttal akarnak szövetségre lépni. Uszpasszkih pártja ellen választási csalás és elszámolási visszaélések miatt vizsgálat van folyamatban, Grybauskaite pedig leszögezte, kizárólag egy Munkáspárt nélküli parlamenti többségre hajlandó rábólintani. Az államfőnek tizenöt napja van arra, hogy odaadja a miniszterelnöki marsallbotot valakinek, és még két hét, hogy összehívja a parlamentet az új kormány elfogadtatásáért.
A Munkáspárt híján Butkevicius a kereszténydemokratákra, illetve az ő koalíciós szövetségeseikre, az új parlamentben tíz helyet szerző liberálisokra számíthatnak. Ajánlat már van is: Eligijus Masiulis liberális pártelnök szerint az eddig hatalmon lévő koalíció kész egy „alternatív koalíció” kialakítására, benne a szociáldemokratákkal.
A Munkáspárt „politikai indítékokkal” vádolja Grybauskaitét. Usszpaszkih szerint a baloldali koalíciós pártoknak a sarkukra kellene állniuk az államfő előtt. A pártvezér ellen adócsalás miatt nyomoznak, a Munkáspárt ellen pedig tíz rendbeli megvesztegetés és 27 rendbeli választási csalás a vád az ügyészségen.
Butkevicius és a szociáldemokraták megszorítások elleni kampánya ellenére az új litván kormány mozgástere nem lesz nagy, Vilnius ugyanis nem térhet le a Kubilius-kormány által elindított megszorítások útjáról. Ahogy a Guardian írja, Vilniusnak a gazdasági túléléshez 7,6 milliárd latos (2,8 milliárd dolláros) kölcsönre lesz szüksége 2013-ban, és nagy probléma a 136 százalékos munkanélküliség és az elvándorlás is. Litvánia lakóinak a száma a függetlenség 1991-es kivívása óta először csökkent hárommillió alá, mert jobb lehetőségek reményében sokan elhagyják az országot.
Valószínűleg a munkanélküliség volt az a banánhéj, amelyen Kubilius-kormány elcsúszott, a konzervatívoknak ugyanis fizetések csökkentésével és munkahelyek megszüntetésével sikerült az EU által követelt határ, három százalék alá szorítaniuk a költségvetési hiányt. Bár tavaly a litván gazdaság hat százalékkal, idén három százalékkal nőtt, a választók, úgy tűnik, túl nagynak találták az ezért hozott áldozatot, és nem érdekelték őket azok a méltató szavak sem, amelyeket Vilnius a reformok melletti „elkötelezettségéért” a Nemzetközi Valutaalaptól kapott.
Az első választási fordulót két héttel ezelőtt tartották, akkor a pártlistákról 70 képviselőt választottak meg, most vasárnap pedig az egyéni választókörzetekből kerültek be jelöltek a törvényhozásba.
Litvánia januártól tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Márciusban egymilliárd dollárnyi eurókötvényt kell visszafizetnie a hitelezőinek.
