A királyok királya
Kadhafi hagyományos vallásos nevelést kapott, 1956 és 1961 között a fezzáni iskolába járt. Példaképének Gamal Abden-Nasszert, a szomszédos Egyiptom elnökét tekintette, akinek jelszavai és céljai között szerepelt az arab egység megteremtése is.
Jó eredménnyel végezte el a jogi szakot, majd 1963-ban felvételt nyert a bengázi katonai akadémiára. Itt néhány barátjával a nyugatias királyság megdöntésére szervezett titkos csoportot. 1965-ben befejezte a katonai iskolát, és az Egyesült Királyságba küldték további kiképzésre, a Royal Military Academy Sandhurst katonai akadémiára. Egy évvel később visszatért, hogy Bengáziban élére álljon az Idris király hatalmának megdöntésére irányuló katonai puccsnak.
1970-ben jelent meg az eszméit összefoglaló Zöld könyv, amelyben egy az iszlám aspektusaival ellátott rendszer képét festi le.
Nasszer eszméit követve Kadhafi az arab egység szószólójává vált, az arab államok egységes arab nemzetbe való tömörülését szorgalmazta. Új rendszerét az arab nacionalizmusra épülő közvetlen, népi demokratikus jóléti államnak képzelte el. Az általa „iszlám szocializmus”-nak nevezett államfelfogás a kis magántulajdont engedélyezte, a nagyobb üzemeket állami kézben tartotta. Kiemelt helyen szerepelt a szabadság, a jólét és az oktatás.Más katonai diktátorokkal ellentétben nem nevezte ki magát tábornoknak, hanem elfogadta ünnepélyes előléptetését ezredessé. Kadhafi saját szavaival élve (és a nyugati katonai rangokat tekintve) ahol egy ezredes vezethet egy országot, és a hadsereg főparancsnoka lehet, ott „a hatalom a nép kezében van”.
A líbiaiak jellemzően nem is líbiaiként azonosítják magukat, hanem klán-, vagy törzsi alapon. Ez alkotja egyebek között Kadhafi támogatói bázisát. A Warfalla, Kadhadhfa és Maghraha törzsek őt kell, hogy elfogadják egyetlen vezetőjüknek. Kadhafi egy tizenöt tagú tanács közbeiktatásával vezeti az országot, amely tanácsban minden törzs és klán vezetői - akik katonai vezetők is egyben - képviseltetik magukat.
A "nagy forradalom vezetője", illetve "a királyok királya" címet is viselő 68 éves elnököt a nemzetközi közösség a nyolcvanas években kitaszította a terrorizmus támogatása miatt. Kadhafi azóta az iszlamizmus és az illegális bevándorlás elleni küzdelem élharcosának szerepében tetszelegve próbálja újrapozícionálni magát és országát.
Bár a nagyzási hóbortban szenvedő diktátor hatalma túlélte az 1986-os amerikai rakétatámadást, lehet, hogy ma éppen saját népének soraiból leselkedik rá a veszély, amitől még beduin sátra és harcos amazonjai - női testőrei - sem védhetik meg. A líbiaiak belefáradtak a forradalomba, amely nem hozta el nekik a Kánaánt.
