A "fasiszta Szeged" sérti az ukránok méltoságát
A Tisza forrásvidékén fekvő Rahó képviselőtestülete szerdán döntött arról, hogy a magyarországi városról nevezik el a település Tisza-parti sétányát abból az alkalomból, hogy 70 évvel ezelőtt létesült testvérvárosi kapcsolat Szeged és a kárpátaljai kisváros között, amit 1997-ben megújítottak. A névadási ünnepséget a képviselők a város napjára tűzték ki - közölte pénteken az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportál.
A döntésen felháborodott egyik képviselő, Vaszil Bokotej a járási ügyészséghez fordult, hogy az érvénytelenítse a testület határozatát, amely szerinte "ukránellenes és nemzetiségi ellentéteket szít". A képviselő úgy vélte, a rahói városi tanács döntésével semmibe vette Ukrajna elnökének rendeletét Kárpát-Ukrajna 70. évfordulójának a megünnepléséről, melynek értelmében az annak létrehozásában szerepet vállalt személyekről kell utcákat, tanintézeteket elnevezni.
„Az elnök bizonyára nem vidékünk fasiszta magyar megszállása emlékének a megörökítésére gondolt" - közölte a képviselő, aki kilátásba helyezte, hogy a képviselőtestület döntésének érvényben maradása esetén a „régió öntudatos polgárai és hazafias erői" bojkottálni fogják Rahó napjának a megünneplését.
Rahón és a környező nagyobb településeken közel háromezer magyar nemzetiségű lakos él szórványban.