Romeo Franz, a német zöldek EP-képviselőjelöltje nagyon korán szembesült a rasszizmussal és a kirekesztéssel. Édesanyja és a nagymamája is holokauszt-túlélő, hat rokona a náci haláltáborokban pusztult el.

– A családi vonatkozások mellett az is a politika felé hajtott, hogy tegyek valamit a romák társadalmi beilleszkedéséért és a német hétköznapokban még most is uralkodó előítéletek ellen – mondta a lapunknak adott telefoninterjúban a rajna-pfalzi Oggersheimben, néhány száz méterre a német újraegyesítés egykori kancellárja, Helmut Kohl házától élő zenész.

Aki már tizennégy éves korában tüntetett a diszkrimináció ellen. Franznak jó esélye van rá, hogy bejusson az Európai Parlamentbe: a német zöldek idei listáján a tizenkettedik helyen áll, és a kontinens meghatározó ökopártját eddig tizennégyen képviselték Brüsszelben, illetve Strasbourgban.

A negyvenhét éves muzsikus-politikus személyében az EU vezető gazdasági hatalmából először érkezne szinti származású honatya. A hagyományos szinti zenét és szvinget is játszó hegedűs 2011-ben csatlakozott a zöldekhez.

– Hogy miért az ökopárt? Mert ők állnak ki a leghatározottabban az emberi és a polgári jogok, valamint a kisebbségek mellett – hangoztatta a muzsikuscsaládból származó Franz, aki 1991-ben alapította első együttesét.

Büszke arra, hogy szerzeménye, a Mare Manuschenge (A mi embereink) a nácik által meggyilkolt romák és szintik előtt tisztelgő berlini emlékmű része lett. Azt sem hallgatta el, hogy kiállásáért kap halálos fenyegetéseket is, a mocskolódások megviselik, de megtanult azokkal együtt élni.

– A zene és a koncertezés lehetőséget ad arra, hogy odafigyeljenek rám. Arra is, amit mondok – hangoztatta. Fellépésein a publikum döntő részét a többségi társadalomból valók teszik ki.

Egyik legfontosabb küldetésének azt tartja, hogy pont a többségi társadalmat rádöbbentse: a cigányellenesség olyan súlyos szociális probléma, amelyet csak a többség és a kisebbség összefogásával lehet megoldani. Az Európában élő 12 millió romát, szintit és cigányt sokan szeretik egy kalap alá venni, miközben rendkívül sokszínű, különböző kultúrájú, nyelvű és társadalmi beágyazottságú népcsoportról van szó.

A magyar EU-elnökség alatt kidolgozott roma integrációs stratégiáról úgy gondolja, hogy ez olyan elképzelés, amely felülről lefelé próbálna valamit erőltetni, mivel a kidolgozásba nem vonták be sem az érintetteket, sem a civil szervezeteket.

Franz szerint nagyot tévedett Angela Merkel kancellár, amikor úgy nyilatkozott, hogy Németországban nincs szinti- és romaprobléma. S az sem felel meg a valóságnak, hogy a Romániából és Bulgáriából érkező „koldusszegény cigányok” elözönlik a szövetségi köztársaságot: a két balkáni országból jövő bevándorlók mindössze tíz százaléka roma.

Embertelennek nevezte, hogy a berlini kormány biztonságos országnak nyilvánította Szerbiát és Macedóniát, így oda visszatoloncolhatják a roma menekülteket. Pedig a társadalom peremén élőknek gyakran folyó vízhez sincs hozzáférésük.