A választások miatt inkább hallgattak az autonómiáról
A Sme szerint az MKP vagy dél-szlovákiai területi autonómiát vagy pedig magyar többségű Révkomárom megyét szeretne. Vajon mi a valós helyzet? -- kérdeztük Berényitől, aki erre annyit mondott, hogy az elképzeléseket még szakértőkkel egyeztetik, ezért végleges változat majd csak nyárra készül el. Akkor szeretnék nyilvánosságra hozni a dokumentumot. -- Az asszimiláció és az elvándorlás továbbra is zajlik Dél-Szlovákiában, ami nem csupán gazdasági és szociális, hanem nemzetiségi vagy nemzetpolitikai kérdés, amelynek orvoslását az autonómia, vagyis az önkormányzati modell elősegítheti – hangsúlyozta Berényi.
Peter Morvay kommentárjában úgy vélekedik, hogy az autonómia ugyan nem valamilyen csodagyógyszer, ám valamelyik formája Szlovákiában jó megoldást jelenthetne a nemzeti és etnikai kisebbségek jogállásának rendezésére, a demokratikus társadalmi értékrend alapján. A végső forma kimunkálásához azonban többségi és a kisebbségi közösségek között alapos és tárgyilagos vitára van szükség, amelyet azonban az MKP lebegtetése nem segít elő. – Egyelőre a tervezetet – ha egyáltalán van már ilyen – csupán a tagságot és a szimpatizánsokat megszólító kommunikációra, vagyis kampányfogásra használták, eltitkolva a többség elől valós szándékaikat, amivel a szlovák nacionalisták malmára hajtották a vizet, akik igy kedvük szerint halászhattak a zavarosban – vélekedett ugyancsak a pozsonyi napilapban megjelent kommentárjában a neves szlovák publicista. Véleményét a világhálón olvasható kommentek sokasága is alátámasztja. Kollégája, Roman Pataj hozzátette: – Ha az MKP vezetői nem csupán kísérleti léggömböket eregetnek, hanem valóban a területi autonómia követelésével állnak elő, akkor véget ér a magyar és a szlovák kormányfő ideiglenes érdekazonosságon alapuló békekötése, aminek alighanem Robert Fico örülne, mert népszerűségvesztésének megállítása érdekében, amolyan doppingként újra elővehetné a jelenleg szunnyadó magyarkártyát – mutat rá az újság politikai elemzője.
Érdeklődésünkre Bugár Béla kifejtette, hogy Szlovákiában nincs politikai akarat még arra sem, hogy megvitassák a területi autonómiával kapcsolatos kérdéseket és elképzeléseket, ráadásul Dél-Szlovákia kevés kivételtől eltekintve, vegyesen lakott, ezért legfeljebb két-három járásban lenne reális az ilyen megoldás. – Mi a szlovákiai magyarság kulturális és oktatási önkormányzatiságának kivívását. Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatását tartjuk nemzeti megmaradásunk, szülőföldünkön való boldogulásunk legfontosabb feltételének, továbbá azt, hogy a magyart mielőbb ismerjék el hivatalos regionális nyelvként – nyilatkozta lapunknak a Híd párt elnöke. Elmondta azt is, hogy tervezetüket a már nyilvánosságra hozott Vízió 2016 program részletesen ismerteti. – Mi erről a dokumentumról először nem Orbán Viktorral, nem is más magyarországi politikusokkal, hanem a felvidéki magyar és más civil szervezetekkel, valamint szlovák politikai szövetségeseinkkel és véleményformáló közéleti személyiségekkel tárgyalunk, mert csak az ő támogatásukkal lehet esélyünk céljaink eléréséhez – tette hozzá a pártelnök.