Romániában a parlamenti pártok a tavaszi ciklus végéig tervezik elfogadni a választási rendszert gyökeresen átalakító reformcsomagot. A legdrasztikusabb változást a listás szavazáshoz való visszatérés jelenti, amely – egyéb intézkedések híján – a romániai magyarság parlamenti képviseletét veszélyeztetné.

A még hatályos, egyéni választókerületes választási rendszerben létezik egy alternatív küszöb. Eszerint mandátumhoz jutnak azok a pártok is, amelyek nem érték el ugyan az öt százalékot, de hat képviselői és három szenátori választókerületben megszerezték a voksok többségét. A pártlistás, arányos választásra való áttéréssel ez megszűnne, ám az RMDSZ megállapodott a parlamenti helyek háromnegyedét adó szociáldemokratákkal és liberálisokkal egy új alternatív küszöbben. Eszerint parlamenti mandátumhoz jutnak azok a pártok is, amelyek nem érnek el öt százalékot a választásokon, de négy megyében megszerzik a leadott voksok minimum húsz százalékát. "Reméljük, állják a szavukat" – mondta Kovács Péter.

A reform keretében változnak a helyhatósági választások, valamint a párt- és kampányfinanszírozás szabályai is, illetve bevezetik a levélben történő voksolást. A magyar közösség szempontjából ez azért problematikus, mert a határon túli szavazás megkönnyítése növelheti a választási részvételt, és így az RMDSZ nehezebben érheti el az ötszázalékos bejutási küszöböt. (A legutóbbi választásokon a szervezet 5,1 százalékot szerzett.)

Kovács Péter elismerte: az RMDSZ nem utasíthatja el a levélben történő szavazást, miután Magyarország tekintetében támogatta. – Elvben elfogadjuk, viszont ahogy Magyarországon is, regisztrációhoz kötnénk a részvételt – magyarázta a főtitkár. Az RMDSZ elképzelése szerint a regisztráció 60-90 nappal a választások előtt zárulna. A szövetség azt is szeretné elérni, hogy csak azok regisztrálhassanak, akik törvényesen tartózkodnak az illető országban. A politikus emlékeztetett: a lényeg az, hogy ne ismétlődhessenek meg a tavaly novemberi jelenetek – amikor többen hosszas sorban állás után sem tudtak szavazni –, és a törvény ezt biztosítaná.

A külhoni románok hagyományosan jobbra húznak, ennek ellenére a szociáldemokratáknak is érdeke a levélben történő szavazás elfogadása. A tavalyi elnökválasztáson ugyanis a kormányzó baloldal jelöltje éppen a külföldi szavazás akadályoztatása és az emiatt kialakult példátlan mozgósítás nyomán szenvedett vereséget.

Az önkormányzati választásokat illetően marad az egyfordulós polgármester-választás, vita van viszont a megyei közgyűlés elnökének megválasztásával kapcsolatban. Jelenleg ez is közvetlenül, egy fordulóban történik, de egyesek szerint vissza kellene térni a 2008 előtti szabályokhoz, amikor a megyeelnököt a közgyűlés választotta.

Kovács Péter szerint az RMDSZ „nem ellenezné ezt a verziót", hiszen a közvetlen választásokon mindössze két megyében győzött a magyar jelölt, míg korábban öt megyét irányított RMDSZ-es politikus. A szórványmegyék magyarságát juttatná előnyhöz a választási küszöb három százalékra csökkentése a helyi és megyei választásokon, de Kovács szerint ebbe a román pártok egyelőre nem mentek bele.

A választási reformcsomag elfogadása azért is sürgős, mert Romániában jövő májusban helyhatósági, ősszel parlamenti választásokat rendeznek, és az alkotmány tiltja a választási törvények módosítását kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt. Az RMDSZ számára külön érv a sietségre a konjunktúra: Kovács Péter szerint úgy tűnik, most sikerülhet a magyar közösség szempontjából kedvezőbb jogi keretet elfogadtatni.