A Keleti veszedelem című írásában Hans-Peter Siebenhaar kiemelte: Angela Merkel német kancellárnak előző heti prágai és varsói látogatásán "keserűen meg kellett tapasztalnia", hogy az EU egységéből nem sok maradt, és "a keleti iszlámellenes kvartett" nem akar menekülteket befogadni egy uniós elosztási képlet alapján. Még az osztrák, a szlovén, a horvát és a bolgár kormányfővel, "politikailag látszólag egyszerűbb partnerekkel" folytatott hét végi megbeszéléseken is észrevehetőek voltak a különbségek.

Ebben az Európa számára történelmi pillanatban Németországnak vezető szerepet kell vállalnia, hogy biztosítsa az európai integráció folytatását, és a német kancellár igyekszik is betölteni ezt a szerepet. Ám miközben "elkeseredetten keresi a közös pontokat, azt tapasztalja, hogy Németország és az unió keleti tagországai között ismét felépült az ellentétes érdekek fala", és úgy tűnik, egyre nehezebben lehet áthatolni ezen a falon.

A Handelsblatt szerzője hangsúlyozta: Németország túlságosan sokáig elhanyagolta a keleti tagállamokat, s a menekültügyben Merkel által egy éve egyedül meghozott döntés azt jelenti nekik, hogy az igazán fontos kérdésekben nem konzultálnak velük megfelelően és kevéssé veszik figyelembe érdekeiket. Ezért Angela Merkelt "új veszedelem fenyegeti Keletről" a következő uniós csúcson.

Hozzátette: a V4-ek csoportja „már régen egy hangos jobboldali populista” frakcióvá vált a brit kiválás után az EU-ban maradó 27 tagállam körében, és Berlin "sokáig alábecsülte ezt a veszélyes folyamatot".

A V4-csoport elsősorban bankjegykiadó automatának nézi az EU-t, és nem feltétlenül tekinti értékközösségnek, amelyben a szolidaritás, az emberiesség és a liberalizmus is a politikai cselekvést meghatározó tényezők között van. "Ezért nem volt még soha annyira bizonytalan az EU jövője, mint ma" - írta a Handelsblatt kommentátora.