Joachim Gauck szerint az őrült gyűjtőfogalom volt Fabrizio Bensch / Reuters

Az államfő 2013 augusztusában egy diákokkal folytatott nyilvános beszélgetésen annak a nézetének adott hangot, hogy amíg az alkotmánybíróság nem tilt be egy pártot, addig a közösségnek el kell viselnie annak a pártnak a tevékenységét. Ugyanakkor nagy szükség van a demokratikus értékek iránt elkötelezett állampolgárokra, akik kimennek az utcára és megmutatják az őrülteknek, hogy hol vannak a határok – mondta az államfő, utalva arra, hogy szerinte helyes döntés ellendemonstrációkat szervezni azokkal a tüntetésekkel szemben, amelyeket az NPD támogatásával tartottak egy berlini menekültotthon létrehozása miatt.

Az NPD az alkotmánybírósági beadványában azt az álláspontot képviselte, hogy az államfő megjegyzése alkalmas volt a párt hitelességének rontására, és Gauck a megjegyzéssel túllépte hatáskörét, hiszen nyilvánosan értékítéletet alkotott egy belpolitikai tényezőről, pedig szövetségi elnökként tartania kell magát a semlegesség követelményéhez.

Az alkotmánybíróság szerint viszont a kifogásolt megszólalás nem minősül tiltott pártpolitikai részlehajlásnak. A Gauck által használt kifejezés ugyan önmagában véve valóban sértő és hitelrontó lehet, de a szövegösszefüggést vizsgálva nem marasztalható el az államfő - mondta ki a karlsruhei bíróság.

Joachim Gauck kijelentésében az őrültek kifejezés „gyűjtőfogalom" volt, azokra az emberekre vonatkozott, akik nem tanultak a történelemből, nem vesznek tudomás a nemzetiszocializmus rettenetes következményeiről és szélsőjobboldali, nacionalista és antidemokratikus meggyőződést képviselnek – áll a döntés indoklásában, amely szerint az államfő az éles kifejezéssel arra akart rávilágítani diákokból álló hallgatóságának, hogy ezek az egyének elkötelezett állampolgárok ellenállásába ütközve nem tudják érvényesíteni ideológiájukat.

Az NPD groteszknek nevezte, Joachim Gauck üdvözölte a döntést. Az NPD szerint az alkotmánybíróság az ítélettel felhatalmazást adott a szövetségi elnöknek arra, hogy nyilvánosan osztályokba sorolja az állampolgárokat.

Az államfői hivatal tájékoztatása szerint Gauck egyetért a döntéssel, és hálás az alkotmánybíróságnak.

A testület kedden az NPD egy másik beadványát is elutasította. A párt a 2009-es és 2010-es államfőválasztás alaptörvény-ellenességének megállapítását és új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte, arra hivatkozva, hogy a szövetségi közgyűlés - az államfőt megválasztó testület - ülésein nem vették napirendre az NPD indítványait. Az alkotmánybíróság határozata szerint azonban a két államfő-választási eljárás megfelelt az előírásoknak.

Az NPD jelenleg két tartományban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel, és egy mandátumot szerzett a májusi európai parlamenti választáson.

A Bundesrat, a törvényhozás felsőháza 2013-ban kezdeményezte a párt betiltását az alkotmánybíróságnál. A Bundesrat álláspontja szerint az NPD államellenes tevékenységet végez, és ideológiája rokonságban áll a nemzetiszocializmussal.