Bocsánatot kért az 1915-ben meggyilkolt örmények leszármazottaitól szerdán Recep Tayyip Erdogan. A kilenc nyelven – köztük keleti és nyugati örményül – kiadott közleményben a török miniszterelnök nem használja a népirtás kifejezést, de azt állítja, emberhez nem méltó, ami az első világháborúban az akkori Oszmán Birodalom területén történt. A közkeletű feltevések szerint a török hadsereg másfélmillió örményt mészárolt le akkor, ami miatt Franciaország már évekkel ezelőtt hivatalosan népirtásnak nyilvánította a gyilkosságsorozatot, nemrég, áprilisban pedig egy amerikai szenátusi jelentés is így foglalt állást. Törökország ebből annyit ismer el, hogy történtek gyilkosságok, de vitatja, hogy ezeknek ilyen sok áldozatuk lett volna és azt is, hogy népirtás történt.

Az 1915 óta eltelt 99 évben még nem fordult elő, hogy török vezető hasonló bocsánatkérésre ragadtatta volna magát. Hogy ez a bocsánatkérés fordulatot jelent-e az örmény-török viszonyban, azt egyelőre nem tudni, de Erdogan párbeszédre szólította fel Jerevánt Ankarával, és közös vizsgálóbizottságot is akar, kiderítendő, mi történt 99 évvel ezelőtt. Ennek a vizsgálóbizottságnak az ötletét Örményország elutasítja, arra hivatkozva, hogy a népirtás tény, a törökök pedig az egészet csak arra használnák, hogy tisztára mossák magukat.

A közleményt az erőszak kezdetének az évfordulójára időzítették. 1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakban becslések szerint mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg.

Noha a 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Párt (AKP) és a kormány nem olyan elutasító, mint mindegyik más elődje, Erdogan kabinetje is kategorikusan elutasítja, hogy népirtás történt volna. A hivatalos török álláspont szerint az első világháború alatt 300-500 ezer örmény halt meg, és ők is csak közvetve a török hadsereg miatt.

A bocsánatkérés ellenére Erdogan egyébként leszögezi, hogy a világháború milliónyi áldozata előtt etnikai-vallási megkülönböztetés nélkül kell megemlékezni.

Az örmény-török viszony évtizedek óta a mélypont körül vesztegel. Azerbajdzsán támogatásának a jeleként a hegyi-karabahi háború alatt, 1993-ban Törökország lezárta és azóta is zárva tartja a országhatárokat, de jellemző az is, hogy Ahmet Davotuglu töröjk külügyminiszter tavaly decemberi jereváni látogatása öt év után az első hivatalos vizit volt, amelyre török politikus vállalkozott Örményországban. Az enyhülést célzó legutóbbi tárgyalássorozat 2010-ben szakadt meg.