Irán az iszlámon belül kisebbségben lévő síitizmus legbefolyásosabb politikai szereplő a térségben és gazdasági súlya a nemrég kötött atommegállpodás következtében visszavont gazdasági szankciók miatt növekedhet is. Irakban síita milíciák támogatásával vállalnak komoly részt az Iszlám Állam elleni harcokból (a Tasnim hírügynökség friss híre szerint nemrég tartóztattak le 53 személyt, akik az Iszlám Államot támogató honlapokat üzemeltettek), Jemenben segíthetik a síita lázadókat, ők állnak a libanoni Hezbollah mögött és ezen a szervezeten keresztül is támogatják a síitákhoz közel álló alavita kisebbséghez tartozó Bassár el-Aszad elnököt a szíriai konfliktusban. Ezekre a hatalmi törekvésekre utalhatott a török külügyminiszter Irán „szektariánus" politikájáról szólva.

Cavusoglu beszélt az iraki és a török kormány között fellépett feszültségről is. Vasárnap Haider el-Abadi iraki miniszterelnök azt jelezte, hogy országa az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, amennyiben a legutóbb Észak-Irakba küldött török csapatok nem vonulnak vissza 48 órán belül. Szerinte a legutóbbi csapatmozgások az iraki kormány tudta és beleegyezése nélkül történtek, tehát sértik országa szuverenitását.

Cavusoglu szerint viszont éppen Irak kért nagyobb segítséget visszatérően Törökországtól az Iszlám Állam elleni harchoz és Törökországnak kötelessége megvédeni az Iszlám Állam ellen fellépő harcosokat kiképző katonáit. A külügyminiszter úgy vélte, más országok közbelépése magyarázhatja Irak reakcióját.