A londoni Active Change Foundation (Aktív Változás Alapítvány) nevű szervezet alapítója saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor az ember dühös, nem bízik senkiben, és alternatívákat keres. A muszlim származású Kadir tizennégy évvel ezelőtt maga is szélsőséges nézeteket vallott, de miután pár társával csatlakozott az afganisztáni al-Kaidához, elriasztotta őt a tálibok erőszakossága. − Gyerekeket használnak öngyilkos merénylőként, ami az én vallási meggyőződésemmel szembemegy. Hat hónap után rájöttem, hogy nem akarnak segíteni az elesetteken, s azt szerettem volna, ha ezt mások is felismernék – mondta a Népszabadságnak Kadir, aki a TEDxDanubia egyik előadója volt a múlt héten Budapesten.

Kadir 2003 óta próbál alternatívát nyújtani a radikalizmus felé sodródott fiatalok számára. Szerinte a fő probléma az, hogy a tinédzserek nem bíznak a világ vezetőiben, ezért máshonnan próbálnak információt szerezni: a közösségi médiából vagy az utcai bandáktól. Itt azt mondják nekik, amit hallani akarnak, és megadják nekik az érzést, hogy tartoznak valahová. Kadir úgy véli, hogy az off­line jelenlét mellett nagyon fontos, hogy az online térben is beszélgessenek a fiatalokkal a problémáikról, és egy másfajta narratívát tudjanak nekik nyújtani, mint amit az Iszlám Állam terroristái vagy bármilyen radikális csoport adhat. Alapítványa ezért indította el 2014 szeptemberében a közösségi médiában a #Not­InMyName (magyarul: nem az én nevemben!) kampányt, amelyben bárki világossá teheti, hogy az Iszlám Állam nem egy vallást, hanem a terrort képviseli. Másfél év alatt hárommillió üzenet érkezett.

Hanif Kadir egykor radikális volt. Fotó: TEDxDanubia

Ám Kadir és alapítványa nem mindig jár sikerrel. Elmesél egy történetet egy férfiról, aki egy terrorista sejt tagjaként azt tervezte, hogy repülőgépeket robbant fel az Egyesült Államokban. Elfogták, mielőtt véghezvihette volna tervét. Tíz évet töltött börtönben, és ez idő alatt még radikálisabbak lettek a nézetei. – Sokat beszélgettem vele, de hiába, újra rács mögé kellett zárni. Ez volt az egyik nagy kudarcom – meséli. Jellemző, hogy a szélsőséges nézeteket valló fiatalok a börtönkörnyezetben még jobban radikalizálódnak.

Ám a kudarc szerencsére ritka, Kadir sok olyan fiatalt is megmentett, akik Szíriába akartak utazni, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzanak. Olyan is előfordult, hogy a terroristák kötelékéből fordított vissza és térített jó útra fiatalokat. – Nem elég tankokkal és vadászgépekkel harcolni az Iszlám Állam ellen. A terroristákat ugyanis megölhetjük, de az ideológiájukat nem – mondja. – A harcmező az emberek elméjében van.