Egymilliárd dolláros hitelgaranciát nyújt az Egyesült Államok Ukrajnának – jelentette be tegnap Kijevben John Kerry. Washington a külügyminiszter útjával szimbolikusan és kézzelfoghatóan is támogatásáról biztosítja az új kijevi kormányt, miközben próbál nyomást gyakorolni Vlagyimir Putyinra. Az amerikai diplomácia vezetője tárgyalt Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel és Arszenyij Jacenyuk kormányfővel is. A Majdanon pedig meglátogatta az ott zajlott véres összecsapások áldozatainak emelt emlékhelyet.

Egy amerikai Kijevben.John Kerry külügyminiszter egy idős asszonnyal beszélget Kijev belvárosában a februári utcai harcokban elesettek emlékművénél Kevin Lamarque / Reuters

A The New York Timesnak (NYT) amerikai külügyi illetékesek Kerry útja kapcsán azt mondták: Washington napokon belül gazdasági szankciókat is bevezet Oroszországgal szemben. Az új kijevi vezetésnek segítséget nyújtanak a korrupció elleni harcban, a választási megfigyelők képzésében, továbbá abban is, hogyan szerezzék vissza a Viktor Janukovics és társai által ellopott és külföldre menekített vagyonokat. Segítenek akkor is, ha Oroszország kereskedelmi szankciókat vezetne be Ukrajnával szemben: megtanítják az ukránoknak, hogyan éljenek panasszal a Kereskedelmi Világszervezetnél, a WTO-nál.

Amerikai elemzők egybehangzóan állítják, Barack Obama elnöksége legnehezebb külpolitikai kihívásával néz szembe, és miközben a republikánusok nagyobb keménységet kérnek rajta számon, kevés eszköz van a kezében. Az egyik a telefon: próbálja minden európai szövetségesét maga mellé állítani, hogy egy hangon szólaljanak meg. A másik ötlete az volt, hogy nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék, sérülnek-e az Ukrajnában élő orosz ajkú kisebbség jogai. Ám úgy tűnik, ez a javaslat nem vezetett eredményre.

Miközben az Egyesült Államok eddig európai szövetségeseinél nyíltabban és erősebben biztosította támogatásáról az új kijevi vezetést, „otthon” még többet követelnek Obamától. (Igaz, Európa gazdasága és energiaszektora az USA-val ellentétben igen szorosan összefonódik Oroszországgal.) Mark Rogers michigani republikánus szenátor szerint teljesen le kell fújni a Szocsiba tervezett G8-csúcstalálkozót. Marco Rubio floridai republikánus szenátor pedig a rakétavédelmi pajzs terveit gondolná újra. A demokrata Richard J. Durbin szerint Putyint egyenesen „ki kellene rúgni” a G8-ból.

Üdvözlet Isztambulból. Az orosz haditengerészet egyik nagy partraszállító hajója, a Jamal útban a Fekete-tenger felé a Boszporuszon kel át Murad Sezer / Reuters

A NYT megjegyzi: eközben egyetlen komoly politikai tényező sem vetette be a katonai beavatkozás lehetőségét. Ehelyett inkább azzal érvelnek, mint Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor is a CNN-ben: Obama nemzetközi „visszavonulása” és tekintélyének csorbulása bátorította fel az orosz elnököt. „Gyenge és ingatag elnökünk van, ami provokálja az agressziót”, mondta Graham. Utalt arra is: Szíriában nem avatkozott be az Egyesült Államok még azután sem, hogy Bassár el-Aszad rezsimje átlépte az Obama által meghúzott „vörös vonalat” és vegyi fegyvereket vetett be.

Más republikánus politikusok is azzal vádolják Obamát: jelentős űrt hagyott a geopolitikában az amerikai visszavonulás. Ám Andrew Weiss szerint, aki Bill Clinton egyik biztonságpolitikai tanácsadója volt, a „keménykedés” helyett az Obama legfontosabb feladata, hogy megakadályozzon egy nyílt ukrán–orosz háborút.

Fehér házi illetékesek azt hangsúlyozzák: 2008-ban George W. Bush elnök keménysége és szankciói, Grúziának nyújtott segítsége sem tudta megakadályozni, hogy Oroszország elfoglalja Dél-Oszétiát és Abháziát. Obama számára szintén fontos szempont, hogy nem idegenítheti el teljesen Putyint – kénytelen együtt dolgozni vele, hiszen szüksége van az együttműködésére Kína, Irán és Szíria ügyében is.