A tatárok sorsától fél Tőkés László
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Nagyváradon, Szacsvay Imre szobránál mondott beszédet a nemzeti ünnepen.
Tőkés megemlítette, hogy a 2014-es évet a partiumi autonómia évévé nyilvánította az EMNT, de nem szabad megelégedni csak a Székelyföld vagy csak a Partium autonómiájával, Erdély autonómiájáért is síkra kell szállni. Arra utalván, hogy Románia jelenlegi himnusza is Petőfi Nemzeti dalából ihletődött, kijelentette: a szabadság egy és oszthatatlan, és egy elnyomó nép soha nem lehet szabad. "Ha minket elnyomnak Romániában, ez a románoknak is a korlátozott szabadságát jelenti" - fogalmazott, megismételve a román média által sokat bírált kijelentését, hogy az erdélyi magyarság is a krími tatárok sorsára jut, ha nem sikerül kivívnia autonómiáját. „Meg kell védenünk a tatárokat, az ujgurokat, a tibetieket, a szerbiai vlahokat, az ukrajnai románokat. Ez a mai szabadságharc" - jelentette ki. Úgy vélte, ma is érvényes az Unió, Erdéllyel! jelszó, amelyre hét évvel ezelőtt az európai parlamenti választási kampányát építette. Hozzátette, a jelenkori szabadság kivívásához a szabadságharc mellett igazságharcra is szükség van.
„Az igazságharcnak és a szabadságharcnak legyünk hűséges katonái!" - jelentette ki a mintegy háromszáz fős hallgatóság előtt Tőkés László, aki délután a szatmárnémeti ünnepi rendezvényeken is beszédet mondott.
EközbenKelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Szacsvay Imre 1848-as országgyűlési jegyző nagyváradi szobránál mondott ünnepi beszédet szombat délután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) rendezvényén. Azt mondta, az erdélyi magyarságnak minden nap küzdenie kell a szabadságáért, és be is kell laknia az elért szabadságot, élnie kell a kivívott jogokkal. „Az erdélyi magyarság kétségkívül szabadabb most, mint húsz évvel ezelőtt, de szabadsága nem stabil, és az elmúlt időszakban felerősödtek, elszaporodtak a közösség elleni támadások. Közösségi szimbólumainknak folyamatosan nekirontanak azok, akik nem értik, hogy sem tiltás, sem parancs nem tépi ki az ember szívéből a nemzeti lét legfontosabb értékeit: a nyelvet, a kultúrát, a szimbólumokat" - jelentette ki a kormányfőhelyettes. Azt is megjegyezte, a közösségnek újra és újra meg kell küzdenie az iskolai osztályokért, az anyanyelv használatáért, a kétnyelvű feliratokért, az államosított ingatlanok visszaszerzéséért és a visszaszervezett vagyon megőrzéséért.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, félreismerik a magyar közösséget azok, akik azt hiszik, hogy az szó nélkül hagyja a jogsértések sorozatát. „Ha baj van, mi erdélyi magyarok nem bújunk el, mi emelt fővel vállaljuk identitásunkat. (...) Nem fordulunk egymás ellen, összezárunk és egy emberként állunk ki jogainkért" - fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint az 1848-as szabadságharcnak is ez lehet az egyik máig ható tanulsága. A kormányfőhelyettes szerint a mai nemzedék szabadságharca a közösségi jogokért vívott mindennapos küzdelem. Megjegyezte, a szabadság felelősség is, ezért bátran nemet kell mondani minden szélsőségre.
Az RMDSZ nagyváradi rendezvényén mintegy 1500 résztvevő jelenlétében tettek ünnepi fogadalmat a város cserkészcsapatai. A rendezvényt heves szélvihar és az eleredő eső zavarta meg. A szél a Szacsvay szobor szomszédságában lévő épület több tetőcserepét is lesodorta, a lehulló cserepek senkit nem sebesítettek meg.