Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter és Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter olaszországi, szlovéniai, horvátországi, albániai, bosznia-hercegovinai, koszovói, macedóniai, montenegrói és szerbiai kollégáját, valamint Dimitrisz Avramopuloszt, a migrációs ügyek uniós biztosát fogadta.

Az osztrák belügyminiszter elmondta: egyrészt mostantól jobban felkészítik a határőröket, hogy ki tudják majd szűrni az átutazó szélsőségeseket, másrészt fokozzák a nyugat-balkáni államok együttműködését az uniós országok rendőri együttműködési szervezetével (Europol), az unió terrorizmus elleni küzdelem koordinátorával és a Frontexszel, az uniós határrendészeti támogató ügynökségével. Tervezik továbbá a dél-európai rendőrséggel való közös munka teljes átalakítását.

Johanna Mikl-Leitner hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a szélsőségesekkel kapcsolatos információkat az államok a lehető leggyorsabban közöljék az Europollal, így mindig megbízható helyzetkép álljon rendelkezésre, amelynek alapján meg lehet hozni az intézkedéseket. A miniszter beszélt a megelőzésről is, és szorgalmazta, hogy a világhálón terjedő illegális tartalmak elleni küzdelmet terjesszék ki a nyugat-balkáni államokra.

Emlékeztetett arra, hogy Ausztriában már működik a szélsőségesekkel foglalkozó tanácsadó központ, ahol forródróton azoknak a hívásait fogadják, akiknek a környezetében élő fiatalok szélsőséges iszlamista eszméket akarnak követni. Kiemelte annak fontosságát, hogy az emberek tisztában legyenek alap- és szabadságjogaikkal, s indítványozta az erről szóló közös terv kommunikációs kidolgozását a jövőre Szarajevóban megrendezendő kül- és belügyminiszteri konferencián.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter üdvözölte a nyugat-balkáni országokkal való együttműködést, és úgy fogalmazott, hogy a régió stabilitása közvetlen pozitív hatással van Ausztriára is. Hangsúlyozta: hiba azt gondolni, hogy el lehet szigetelődni attól, ami más országokban történik. A miniszter figyelmeztetett ugyanakkor, hogy egy vallással vagy egy embercsoporttal szemben nem szabad általános gyanúnak kialakulnia a társadalomban.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter, aki egyúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) elnököl, úgy vélte, a szélsőséges fenyegetéseket nagyon sokáig félvállról vették, hiszen az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet 2006-ban alakult, az IS elleni nemzetközi koalíció azonban csak 2014-ben jött létre. Szerbia már évekkel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy Ausztria a szélsőségesek központja lehet – mondta Dacic, egyúttal üdvözölte a pénteken létrejött megállapodást.

A szélsőségesekkel szemben csak az európai államok egységes összefogásával lehet fellépni – hangsúlyozta a migrációs ügyek uniós biztosa. Dimitrisz Avramopulosz figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőségesek oldalán harcolók száma napról napra nő.