Merkel hangsúlyozta, hogy nincs még egy olyan nap, amelyben annyira összesűrűsödik a huszadik századi német történelem, mint november 9. Felidézte: 1918-ban II. Vilmos lemondásával ezen a napon ért véget a német császárság története és az első világháború négy „rettenetes éve", és 1923-ban Adolf Hitler ezen a napon próbálta megdönteni a weimari köztársaságot, 1938-ban pedig éppen november 9., a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes pogromsorozat adta meg a felütést a holokausztban kiteljesedett "civilizációs töréshez" - mondta Angela Merkel.1938-ban november 9. „a szégyen és a gyalázat" napja volt, 61 évvel később viszont „a boldogság és az öröm" napja lett - emelte ki.

Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters

A fal ledöntésének az az üzenete, hogy jóra fordíthatjuk a dolgokat, az évfordulón azonban nemcsak örömöt érzek, hanem elsősorban a felelősséget, amelyet ránk (mai németekre) helyez történelmünk - mondta a kancellár.

A berlini fal „az állami önkény betonba öntött jelképe", a rabságában élő emberek azonban vissza akarták hódítani szabadságukat és "alattvalóból polgárrá akartak válni", ezért szembeszálltak az önkénnyel és ledöntötték a falat. Győzelmükben nagy szerepe volt a kelet-közép-európai mozgalmaknak és változásoknak, a csehszlovákiai Charta 77-től kezdve a magyar-osztrák határon húzódó vasfüggöny 1989-ben történt lebontásáig - emelte ki Angela Merkel, külön köszöntve az évfordulós ünnepség három vendégét, Lech Walesa volt lengyel államfőt, Németh Miklós volt magyar kormányfőt és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt.
Az egykor a fal rabságában élő németek ma már a közös értékeken és a szabadságjogok tiszteletén alapuló Európai Unió polgárai, és ebben a több mint 500 milliós közösségben mindenkinek van lehetősége arra, hogy szabadon alakíthassa életét. Ezért a 25. évforduló a remény üzenetét viszi el oda, ahol fenyegetik vagy "lábbal tiporják" az emberi jogokat - tette hozzá.
Az évforduló különösen az Ukrajnában, Szíriában és Irakban élőket töltheti el bizakodással, azzal a hittel, hogy "az álmok valóra válhatnak" és le lehet dönteni "a diktatúrák, az erőszak, az ideológiák, az ellenségeskedés falait" - mondta a német kancellár.
A hivatalos megemlékezés délelőtt kezdődött, a kancellár Klaus Wowereit berlini kormányzó polgármester, politikusok, egyházi vezetők, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék számos tagja és más meghívott vendégek - köztük Németh Miklós - társaságában virágot helyezett el az áldozatok tiszteletére a Bernauer utcai emlékhelynél, ahol eredeti állapotában őrizték meg az építmény egy szakaszát. A virágokat a határövezet keleti szélén húzódó úgynevezett hátsó fal (Hinterlandmauer) réseiben helyezték el.
Ezután ökumenikus istentiszteleten vettek részt az egykori halálsávban - a felrobbantott Megbékélés temploma helyén - épített Megbékélés kápolnájában, majd a kancellár megnyitotta az emlékhely új állandó kiállítását, amely a nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutatja be a fal történetét. Az emlékhely tevékenységét méltatva Angela Merkel kiemelte, hogy már 5 millióan keresték fel a berlini belvárosban csaknem 5 hektáron elterülő szabadtéri múzeumot és látogatóközpontot, ahol 420 négyzetméteren rendezték be az új kiállítást.
Délután a Konzerthausban tartanak megemlékezést és hangversenyt. A program összeállítására és vezénylésére a Konzerthaus és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatóját, Fischer Ivánt kérték fel. A világhírű karmester az MTI-nek nyilatkozva rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a felkérést, kiemelve, hogy az ünnepélyes megemlékezésen részt vesz "az egész német vezető elit", az élen Angela Merkellel és Joachim Gauck államfővel. A műsorról azt mondta, hogy meglepetés lesz, és ezért nem közölhet részleteket.
Este a Brandenburgi kapunál népünnepélyt tartanak Bátorság a szabadsághoz címmel. Az ünnepség csúcspontjaként felengedik a magasba a fal belvárosi nyomvonalán elhelyezett 6888 fehéren világító léggömböt.