Szlavjanszknál a harcosok reggel hatkor „szisztematikusan lőni kezdték a reguláris erők állásait (...), és harminc percen át folytatták. Válasz nem érkezett" - írta Twitter-üzenetében egy Slavyansk Ukraine nevet viselő felhasználó. A szakadárok ezzel „értésre adták, hogy nekik sem Kijev, sem a 'Donyecki népköztársaság vezetői nem parancsolnak' – vélekedett.

Egy másik, Patriot nevű felhasználó szerint szerda reggel az ukrán biztonsági szolgálat városi épülete elé egy rendszám nélküli Ikarus busz gördült be, amelyből mintegy 50 fegyveres szállt ki. A jelenet kapcsán Patriot azt kérdezi, él-e még a Szlovjanszk köré vont blokád. Előző nap egy Gubarev nevű felkelő a Facebook oldalán azt írta, hogy harcosaiknak „át kell törniük" az ukrán gyűrűt.

A megyeszékhely Donyecktől mintegy 100 kilométerre északra fekvő várost, amely a szakadárok egyik fő erődítménye, hetek óta blokád alatt tartják az Ukrajna délkeleti részén „terrorellenes hadműveletet" folytató ukrán erők.

A harcokat szorosan nyomon követő, Információs Ellenállás nevű ukrán katonapolitikai elemzőcsoport szerda reggeli jelentése szerint a szakadár fegyveresek fokozták tevékenységüket a Szlavjanszktól mintegy 15 kilométerre délre fekvő Kramatorszk térségében is. Az elemzőcsoport vezetője, Dmitro Timcsuk Facebook-oldalán azt írta: „A terrorista csoportok mintegy 250 fegyverese megközelítette a terrorellenes hadművelet erőinek állásait." Timcsuk hozzátette, hogy a nyugat-luganszki Antracit városánál (Donyecktől mintegy száz kilométerre keletre) a szakadárok szintén tűz alá vették az ukrán erők állásait.

A UNIAN emlékeztet rá, hogy a hadsereg egyik helikopterének keddi lelövése miatt Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy fontolgatja az általa meghirdetett tűzszünet idő előtti felmondását. A lázadók Szlovjanszk közelében lőtték le a katonai teherszállító helikoptert, a gépen lévő kilenc ember életét vesztette. Az elnök a biztonsági kabinetjének tagjaival tartott keddi tanácskozáson elmondta, hogy „béketervének" múlt pénteki bejelentése óta a lázadók 35-ször nyitottak tüzet a hadsereg katonáira.

Putyin nem veszíti el a jogát a hadsereg külföldi bevetésére

Az orosz parlament felsőháza visszavonta szerdán a Vlagyimir Putyin elnöknek márciusban adott felhatalmazást arra, hogy Ukrajna területén bevethesse a hadsereget az orosz állampolgárok védelme érdekében. A Szövetségi Tanács 154 jelen lévő szenátorából csak egy szavazott nemmel a határozatra.

A felsőháznak Putyin terjesztette be kedden a javaslatot, amely a Kreml magyarázata szerint a kelet-ukrajnai helyzet rendezését célozza, miután a rendezésről előző nap háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Kijev elleni lázadók bevonásával.
A védelmi bizottság elnöke a szavazást megelőző vitában kijelentette, fenntartják a jogot arra, hogy továbbra is figyelemmel kövessék az ukrajnai helyzetet és a tűzszünet betartását, és szükség esetén készek visszatérni a katonai lépések vizsgálatához.

Orosz napilapok szerint azonban ennek ellenére Putyin nem veszíti el a jogát arra, hogy külföldön bevesse az orosz hadsereget. A Kommerszant és a Vedomosztyi című orosz lapok szerint ugyanis a Szövetségi Tanács még Dmitrij Medvegyev államfői tevékenysége idején, 2009 decemberében hozott egy döntést arról, hogy az orosz elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, rendkívüli esetben bevetheti külföldön az orosz csapatokat.

A védelmi minisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese a Vedomosztyinak azt mondta, hogy ezzel a jogával akkor élhet az államfő, amikor nincs mód a parlament hozzájárulását megszerezni. Például Oroszországot ért nukleáris rakétatámadás esetén. Az illetékes szerint az elnök parlamenti felhatalmazása abban az esetben is érvényesíthető lesz, ha a kelet-ukrajnai fegyveres összecsapások áttevődnek Oroszország területére is, vagy „békés állampolgárok életét fenyegetik az orosz-ukrán határ mindkét oldalán".

Viktor Murahovszkij tartalékos ezredes az orosz lapnak nyilatkozva kifejtette: politikai döntésnek tartja Vlagyimir Putyin javaslatát az orosz hadsereg ukrajnai bevetésére március elsején kapott felsőházi felhatalmazás visszavonására. A lépés célja, hogy ösztönözze az ukrán válság politikai rendezését, de a szakértő szerint az orosz csapatokat ettől még aligha fogják visszahívni az ukrán határtól.