Feladta a leckét Svédországnak az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkabizottsága. A testület úgy foglalt állást, hogy valóban jogtalanul kényszerítették önkéntes fogságra Julian Assange-ot, a bizalmas adatok kiszivárogtatásával ismertté vált WikiLeaks-alapítót. A határozatot ma teszik közzé, a BBC azonban tegnap kiszivárogtatta a tartalmát, s azt megerősítette a svéd külügyi szóvivő is.

Az ausztrál Assange-ot Svédországban nemi erőszakkal gyanúsítják, és nemzetközi körözést adtak ki ellene. A férfi azonban attól tart, hogy ha a svéd igazságszolgáltatás elé állna, akkor Stockholm kiszolgáltatná az Egyesült Államoknak, ahol viszont az ország érdekeit sértő információ kiszivárogtatása miatt vonhatnák felelősségre. Washington egyelőre semmivel sem gyanúsítja, és a kiadatását sem kérte, ám az egykori hacker épp elég borsot tört az amerikai védelmi és a külügyminisztérium orra alá.

2010-ben a WikiLeaks közzétett például egy videofelvételt arról, hogy egy amerikai helikopter miként gyilkolt meg tucatnyi fegyvertelen embert Bagdadban, aztán az afganisztáni és az iraki hadműveletekkel kapcsolatos iratokat, majd negyedmillió, a külföldi amerikai nagykövetségekről érkezett bizalmas táviratot is kiszivárogtatott.

Nem teljesen alaptalanok tehát Assange félelmei, ezért Ecuadortól kért menedékjogot, amit meg is kapott. 2012 júniusa óta a latin-amerikai ország londoni nagykövetségén él, miután nem tudja elhagyni az épületet, mert nyomban őrizetbe vennék. Bár tavaly leállították a képviseletnél tartott folyamatos rendőri ügyeletet (ez három év alatt a brit költségvetés több mint 12 millió fontjába került), őrizetbe vételéről nem tettek le. Vagyis a brit és a svéd hatóságok intézkedései akadályozzák, hogy éljen menedékjogával, miattuk kényszerült egy harminc négyzetméteres, fény és friss levegő nélküli helyiségben élni – panaszkodott Assange az ENSZ-testülethez 2014-ben benyújtott beadványában.

A WikiLeaks által még csütörtök reggel közzétett Twitter-üzene­tében Assange közölte: ha az ENSZ-testület nem neki ad igazat, akkor péntek délben elhagyja az ecuadori nagykövetséget, és megadja magát a brit rendőröknek. Viszont ha neki kedvező lesz a döntés, szeretne szabadon távozni.

A világszervezet munkacsoportjának állásfoglalása azonban semmire sem kötelezi a brit és a svéd hatóságokat, bár kétségkívül jelentős politikai súlya van. A britek mindenesetre tagadták az önkényes fogva tartást, mondván: As­sange önként menekült a törvényes letartóztatás elől az ecuadori nagykövetségre, a svédek által ellene kezdeményezett letartóztatási parancs pedig még mindig érvényben van, így London köteles kiadni őt Stockholmnak.

A svéd ügyészség egyelőre óvatosabban fogalmazott, csak annyit közölt, hogy a határozat nem befolyásolja a már folyamatban lévő nyomozást. A politikai hatása azonban kétségkívül fölöttébb kínos lehet. Hiszen – mint arra a Newsweek rámutatott – 2010-ben az ENSZ-munkacsoport hasonló döntése nyomán engedték ki a házi őrizetből Mianmarban Aung Szan Szú Csi ellenzéki vezetőt, nemrég Iránban pedig Jason Rezaiant, a Washington Post újságíróját bocsátották szabadon a börtönből. Vagyis két, nem éppen a stabil demokráciáról híres országban volt hatása a testület véleményének, így Svédország sem nagyon engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon vele.

Assange állítólag ma délben mindenképpen ki akar jönni az ecuadori nagykövetségről. A WikiLeakstől származó értesülés szerint sajtótájékoztatót készül tartani, egyik ügyvédje pedig azt mondta, hogy ügyfele Ecuadorba fog utazni.