A menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják.

A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat.

A javaslatokat a tartományokkal az előző héten kötött megállapodás alapján készítették elő, és elfogadásukra előrehozták az eredetileg szerdára tervezett kormányülést. Az indítványokat gyorsított eljárással tárgyalja a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). A kormánykoalíció a tartományokat képviselő Bundesratban az ellenzék támogatására szorul. A tervek szerint az új szabályok november 1-jén lépnek életbe.

A jelenleg átlagosan 5,4 hónapig tartó menekültügyi eljárásokat egyebek között a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) létszámának növelésével és informatikai fejlesztéssel igyekeznek gyorsítani.

A rossz ösztönzők kiküszöbölését célozza, hogy a pénzbeli juttatás arányát az ésszerűség határain belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentik, a természetbeni juttatás arányát pedig emelik az eljárás első időszakában, amikor a menedékkérő valamely tartományi központi befogadóállomáson kap elhelyezést. A készpénztámogatást legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki.

Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országgal, Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik a biztonságosnak ítélt országok körét. Az intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkániak száma, és gyorsabban haza lehet telepíteni ezeknek az országoknak az állampolgárait.
A szövetségi kormány 2016-tól új rendszerben támogatja pénzügyileg a menedékkérők és menekültek ellátásáért felelős tartományokat. A rögzített összegű támogatás helyett menedékkérőnként havonta 670 eurót biztosítanak a tartományoknak a regisztrációtól a menedékjogi kérelem jogerős elbírálásáig tartó időszakra. Ezzel a rugalmas megoldással a kormány átveszi az abból fakadó pénzügyi kockázatot, hogy nem tudni előre, mennyi menedékkérőt kell ellátni, és mennyi ideig tart a kérelem elbírálása.

A kormány arról is döntött, hogy 2016-tól 2019-ig évente az eddig tervezett 518,2 millió euró mellett további 500 millióval támogatja a szociális lakások építését - amelyekből jelenleg nagyjából 1,4 millió van -, hogy megelőzze az ingatlanpiaci feszültséget, amely a menekültek nagy száma miatt alakulhat ki. Határoztak arról is, hogy évente 350 millióval támogatják a felnőtt kísérő nélkül érkező fiatalkorú menedékkérők ellátását. Rájuk nem a menekültügyi, hanem a gyámügyi szabályok vonatkoznak, ellátásuk így jóval költségesebb.

A menekültek integrációját a jogszabályok mellett rendeletek módosításával is igyekeznek elősegíteni. Az úgynevezett integrációs kurzusokat - amelyeken német nyelvi és országismereti órákat tartanak - megnyitják mindazon menedékkérők és az úgynevezett befogadott státusban lévő kérelmezők előtt, akik várhatóan hosszabb távon maradhatnak az országban, és lazítják a menedékkérőkre vonatkozó munkavállalási korlátozásokat is.

A csomagban szerepel, hogy a tartományok az egészségbiztosítókkal együttműködve bevezethetik a biztosítottaknál alkalmazott kártyás rendszert, ami nagyban csökkentheti a bürokráciát a menedékkérők egészségügyi ellátásában. Ezt az elképzelést sokáig vitatták, bírálói szerint az egészségügyi rendszer megnyitását jelentő intézkedés "szívóhatást" válhat ki, bevándorlásra ösztönözhet védelemre nem szoruló embereket.

A menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgáló, tervezett lépések közé tartozik, hogy a hatóságok nem közlik előre az ország elhagyását előíró határozat végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett a kitoloncolás előtt eltűnjön. Egyebek mellett azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát.

A nemzetközi migrációval és a társadalmi integrációval foglalkozó kutatók országos egyesülete, a Migrációs Tanács (RfM) szerint túlzottak az intézkedésekhez fűződő várakozások. A menekültügyi eljárások jelentős mértékű felgyorsulására például nem érdemes számolni - emelték ki az RfM vezetői keddi berlini tájékoztatójukon.

A belügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a BAMF folyamatos fejlesztése révén az idei első fél évben 2 hónappal csökkentették az eljárások átlagos átfutási idejét, annak ellenére, hogy a kérelmek száma nagyságrendekkel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Johannes Dimroth hozzátette, hogy a folyamatok további "optimalizálásával" további eredményeket lehet elérni.

Az RfM szerint a biztonságos származási ország státus sem jelent nagy változást, csak minimálisan csökkenti a kérelmek átfutási idejét. Ezzel kapcsolatban a belügyi tárca szóvivője hangoztatta, hogy az átsorolásnak más funkciója is van, hozzájárulhat ahhoz, hogy ne is induljanak el emberek Németország felé, hiszen az intézkedésnek az az üzenete, hogy az adott ország állampolgárai számára "nem vezet út Németországba a menekültügyi rendszeren keresztül".