A megkérdezettek 23 százaléka állította ennek ellenkezőjét, 11 százalékuk nem válaszolt.

A tavalyi méréshez képest három ponttal, 71 százalékra nőtt azon románok aránya, akik európai polgároknak tekintik magukat, és 23 százalékra csökkent azoké, akik nem. Legtöbbjük - 84 százalék - az Európai Uniót az utazási szabadsággal azonosítja, 73 százalékuk a demokráciával és emberi jogokkal, 72 százalékuk számára pedig az EU a békét is jelenti a szomszéd országokkal.

A megkérdezettek 63 százaléka hozta összefüggésbe az uniót a gazdasági fejlődéssel, 59 százalékuk a munkahelyekkel, és ugyanennyien a korrupció elleni harccal. A negatív csengésű társításokkal - miszerint az EU a Nyugattal szembeni alárendeltséget, az ország politikájába való külső beavatkozást, a gazdaság feletti irányítás és a nemzeti önazonosság elvesztését jelenti, illetve több bürokráciát hoz - a megkérdezettek 39-54 százaléka értet egyet.

A románok 58 százaléka támogatná az euróra való áttérést, egyharmaduk ellenzi. Ugyanakkor 80 százalékuk egyetértene azzal, hogy a Moldovai Köztársaság is csatlakozhasson az EU-hoz, és csak 10 százalékuk utasítja el ennek gondolatát.

Miközben a 2014-es európai parlamenti választásokon a legtöbb országban előretörtek az euroszkeptikus pártok, Romániában egyetlen parlamenti párt sem nevezhető Európa-ellenesnek, és az uniós országok között csak Bulgáriában és Litvániában alacsonyabb az euroszkeptikusok aránya, mint Romániában.