A romániai magyarok érdekeit Románia képviseli - szögezte le Radu Podgorean román külügyi államtitkár szombaton a romániai magyar konzuli irodák elutasításával kapcsolatban.

A román külügyi közlemény arra az MTI által pénteken közölt nyilatkozatra reagált, amelyben Kovács Péter, a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára nevetségesnek nevezte, hogy Bukarest az arányosságra hivatkozva tagadta meg a Marosvásárhelyre és Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda megszervezését. Az RMDSZ politikusa úgy vélekedett, nem lehet összehasonlítani az 1,3 milliós romániai magyar közösséget a néhány ezres magyarországi román közösséggel.

Podgorean szerint viszont nem korrekt, sőt megtévesztő a Romániában élő magyarokra és a magyarországi románokra hivatkozni ebben az ügyben. „A romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia" - jelentette ki a vezető koalíciós párt, a PSD politikusa.

Az RMDSZ egyébként a kormányból való kilépésen gondolkodik, elvárja legalábbis, hogy Románia lépjen ki abból a perből, amely a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indult az Európai Unió bíróságán. Ellenkező esetben fontolóra veszi a kilépésről szóló a döntést - erősítette meg az MTI-nek szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese. Az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. A kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) elutasította: ez ellen fellebbezett az RMDSZ a luxemburgi bíróságnál, a perbe pedig - a Gandul.info portál közlése szerint - Románia is belépett, de nem az RMDSZ, hanem az EB oldalán.

Az RMDSZ elnöke elmondta, erről a bukaresti külügyminisztérium döntött anélkül, hogy a koalícióban ezt megvitatták volna, vagy a perben már részt vevő RMDSZ tudott volna róla. Rámutatott: számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben. Úgy vélekedett, semmilyen formában nem sérül a román érdek, és „közép-kelet-európai butaság" volt Románia részéről beugrani a perbe, amit az is bizonyít, hogy sem Németország, sem Dánia, sem Olaszország, sem Ausztria nem lépett be a perbe, pedig a területükön élő kisebbségek képviselőivel közösen kezdeményezett az RMDSZ uniós jogalkotást a kisebbségek védelmében.Kelemen hangsúlyozta, az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből.

Arra a kérdésre, hogy a külügyminiszter távozása jelentené-e a megoldást, Kelemen Hunor azt mondta: ez Titus Corlatean problémája. Kelemen Hunor szerint neki most azt kell eldöntenie, hogy ő maga marad-e a kormányban. Erről a Victor Pontával való találkozó utánra ígért döntést a román kormány miniszterelnök-helyettese. A külügyminiszter korábban lemondását helyezte kilátásba, ha Románia visszalép az ügyben.

A kérdésre, hogy a külügyminiszter lemondása lehet-e a megoldás - miután Titus Corlatean egy lapinterjúban egyértelművé tette, hogy Románia bármilyen visszalépése ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi -, Kelemen Hunor azt mondta: ez nem az ő problémája, hanem Corlatean problémája, hogy ő maga marad-e a kormányban. Erről a Victor Pontával való találkozó utánra ígért döntést a román kormány miniszterelnök-helyettese. „Én abban bízom, hogy az a közös vállalásunk, hogy 2016-ig próbálunk egy jó kormányzást biztosítani, nem pedig 4 hónapra, az a miniszterelnök számára is fontos vállalás." Ha így van, Romániának a perből visszalépése nem okozhat semmiféle problémát - mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.

Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Románia viszont deklaráltan szeretné megakadályozni, hogy az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek olyan a tagállamok szuverenitását érintő kérdések, mint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. Erről Corlatean beszélt szombaton.