A pápa szerint egyre elfogadhatatlanabb az izraeli–palesztin viszály
REUTERS/Mheisen Amareen |
Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki nem Izraelen keresztül érkezett külföldről a Palesztinok Hatóság területén fekvő ciszjordániai Betlehembe, amit a palesztin vezetők fontos lépésnek tekintenek az önálló államiságuk elismerésének folyamatában. A Jordániából helikopteren érkező pápát a palesztin vezetés fogadta, élén Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Abbász üdvözlő beszédében megköszönte a pápa erőfeszítéseit, amelyeket azért tesz, hogy a palesztin nép egy megszállástól mentes, szabad palesztin államban élhessen, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem.
A pápa beszédében kijelentette, eljött az ideje, hogy véget érjen ez az egyre elfogadhatatlanabb helyzet. Mindkét félnek áldozatokat kell hoznia a nemzetközileg elismert határokkal rendelkező két állam megteremtéséért, saját népük érdekében - tette hozzá.
A Születés bazilikája előtti Jászol téren tömeg várja a szentatyák, aki misét fog celebrálni. Izrael több mint huszonháromezer ciszjordániai, és mintegy hatszáz gázai övezetbeli kereszténynek adott beutazási engedélyt az eseményre. A pápalátogatás zavartalan lebonyolítását háromezer palesztin biztonsági felügyeli.
A pápa találkozik az Izraellel nem békében, hanem csak tűzszüneti viszonyban lévő szomszédos libanoni keresztény egyház vezetőjével, Besara Rai libanoni maronita pátriárkával, az elsővel, aki Izraelbe látogat. Mint az izraeli rádióban elhangzott, a libanoni siíta Hezbollah lapja szombaton éles hangú szerkesztőségi cikkben ítélte el és „történelmi bűnnek" nevezte a keresztény vezető jeruzsálemi útját, kiemelve, hogy minderre Izrael dél-libanoni kivonulásának évfordulóján kerül sor: az izraeli - és nyomukban a velük szövetséges dél-libanoni milícia katonái - 2000. május 24-én távoztak az országból
A libanoni iszlamisták azért bírálják a maronita pátriárkát, mert szerintük a helyi keresztény kisebbség vezetője utazásával elismeri Izrael létét, törvényesnek fogadja el a zsidó államot. Rai pátriárka szentföldi látogatásán a tervek szerint találkozik Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és meglátogatja az Izraellel szövetséges egykori dél-libanoni keresztény milícia, a Cadal katonáit, akik a kivonuláskor családostól Izraelbe menekültek.