Zászlókat lengető, ünneplő emberekkel teli járművek konvoja halad a pakisztáni fővároshoz, Iszlámábádhoz vezető főúton. Az AFP többezerre teszi a demonstrálók számát, ám ennél pontosabb adatot nehéz felbecsülni, tekintettel a teli buszokra és teherautókra. A krikettsztárból politikussá lett Imran Khan PTI pártja és a hittérítő szónok Tahir-ul-Kvadri hívei csütörtökön indultak el "a hosszú menetelésre"a Pandzsab állambeli Lahorból a 300 kilométerre fekvő főváros felé. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy még aznap estére, Pakisztán függetlenségének évfordulójára Iszlámábádba érnek, s ott nagygyűlésen szólítják fel Navaz Sarif miniszterelnököt a lemondásra. A menet azonban a vártnál jóval lassabban halad, péntek reggel még csak Gudzsanvrála ipari városnál tartottak, ami még több mint 200 kilométerre van Iszlámábádtól, ahol rálőttek Khan autójára.

Akhtar Soomro / Reuters

A tavaly májusi választásokon győztes Navaz Sarif utasítására csütörtökön majd 20 ezer rendőrt és katonát mozgósítottak a fővárosban, lezárták a városba vezető utakat is, ám a hírügynökségek szerint péntekre a blokádot enyhítették. Ebben közrejátszhatott az is, hogy az illetékes bíróság engedélyezte az ellenzéki menetet. Khan pénteken reggel azt nyilatkozta, reméli, hogy legalább egy millió ember vesz majd részt Iszlámábádban a kormány lemondását követelő demonstráción.

Tahir ul-Kvadri, aki egyben a Pakistan Avami Tehreek (PAT) párt elnöke hosszú éveken át Kanadában volt önkéntes száműzetésben, tavaly a választásokat megelőzően Iszlámábádban a parlament épülete előtt többezres "ülősztrájkkal" kényszerítette ki az akkori kormány lemondását. Most Khan híveivel együtt ezt kívánják megismételni arra hivatkozva, hogy Navaz Sarif földcsuszamlásszerű választási győzelme csalások sorozatával történt. Szerinte egy technokratákból álló és "tiszta hátterű" politikusokból kellene össznemzeti kormányt alakítani., majd új választásokat tartani.

A pakisztáni hadsereg felső vezetése egyelőre nem foglalt állást. Ennek magyarázata a közelmúlt történetéből fakadhat. Navaz Sarif volt már egy ízben miniszterelnök, ám 1999-ben Pervez Musarraf tábornok, a hadsereg akkori főnöke katonai hatalomátvételt hajtott végre, s volt 2008-ig elnökként Pakisztán erős embere. Szerencsétlen módon a tavalyi elnökválasztásra visszatért, ám kudarcot vallott, sőt számos váddal bíróság elé is került. Ugyan nem ítélték el egyetlen pontban sem, de továbbra sem hagyhatja el az országot. Nem egyértelmű, hogy a tisztikar milyen érzelmekkel kísérte egykori parancsnokuk vesszőfutását, egyben a hadsereg intézményének háttérbe szorulását.

A helyzetet bonyolítja, hogy Sarif kormányának szüksége van a hadseregre az Afgamnisztánnal határos országrészeken a felkelő tálibok elleni hadviseléshez. Jelenleg is tart Pakisztán észak-nyugati részén egy katonai offenzíva a tálibok meggyengítésére. A lázadók júniusban a Karacsi reptéren csaptak vissza, támadásukban legalább harmincan vesztették életüket. Most csütörtök éjszaka a beludzsisztáni Kvetta város egyik légibázisa és a repülőtér elleni intéztek támadást. A tűzharc és robbanások több mint fél óráig tartottak. A legutóbbi jelentések szerint több mint tíz milicista meghalt, ugyanakkor a repterek biztonsági szolgálatának 15 tagja sebesült meg.