A Nyugat többet vár Moszkvától
Visszavonta az orosz parlament felsőháza a határozatát, amellyel még március elsején felhatalmazta az államfőt a hadsereg bevetésére Ukrajnában. A döntést Vlagyimir Putyin elnök kérte, igaz, az elemzések szerint ez nem fosztotta meg teljesen a beavatkozás lehetőségétől. Van ugyanis egy 2009 decemberében született és máig érvényes okmány, amely lehetőséget ad az elnöknek a fegyveres erők „operatív alkalmazására külföldön" – írta a Vedomosztyi moszkvai napilap. A felsőház egyik tagja pedig jelezte, hogy Putyin – ha kéri – bármikor kaphat újabb felhatalmazást.
Talán ezért is fogadta fenntartásokkal a moszkvai lépést az amerikai elnök és a brit miniszterelnök. Barack Obama és David Cameron telefonon vitatta meg az ukrajnai helyzetet. Hiányolták Oroszország részéről a válság rendezését szolgáló „konkrét lépéseket", és keményebb szankciókat helyeztek kilátásba, ha Moszkva nem tesz ilyeneket. Az újabb büntetőintézkedések lehetőségét Angela Merkel német kancellár is meglebegtette, William Hague brit külügyminiszter pedig sürgette: Oroszország akadályozza meg, hogy a területéről támogatást kaphassanak a kelet-ukrajnai lázadók.
A Szlavjanszkban működő oroszbarát fegyveresek vezére – egyben az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „védelmi minisztere –, Igor Sztrelkov közölte: kedden az ő emberei lőtték le a kormányerők egyik helikopterét. Azzal vádolta a Kijevhez hű csapatokat, hogy szerdára virradó éjszaka tüzérségi és aknatűz alá vettek több környékbeli falut. Harcokról érkeztek hírek a luhanszki régióból, az orosz határ vidékéről is.
A Petro Porosenko ukrán elnök által múlt pénteken kihirdetett tűzszünet tehát továbbra is csak papíron létezik, és az államfő már azzal fenyegetőzött, hogy az egyhetes határidő előtt véget vethet neki. Elemzők szerint azonban a fegyvernyugvás azért éppen most pénteken jár le, mert Porosenko akkor készül aláírni a brüsszeli EU-csúcson az unió és Ukrajna társulási szerződésének gazdasági részét. Vannak „héják", akik gyors és kíméletlen katonai akciókat követelnek, mások széleskörű kompromisszumokba is beleegyeznének a béke érdekében – mondta tegnap az ukrán elnök. Hozzátette: az ő célja a béke, de „nem minden áron, nem bármilyen feltételekkel".
Talán ezért is fogadta fenntartásokkal a moszkvai lépést az amerikai elnök és a brit miniszterelnök. Barack Obama és David Cameron telefonon vitatta meg az ukrajnai helyzetet. Hiányolták Oroszország részéről a válság rendezését szolgáló „konkrét lépéseket", és keményebb szankciókat helyeztek kilátásba, ha Moszkva nem tesz ilyeneket. Az újabb büntetőintézkedések lehetőségét Angela Merkel német kancellár is meglebegtette, William Hague brit külügyminiszter pedig sürgette: Oroszország akadályozza meg, hogy a területéről támogatást kaphassanak a kelet-ukrajnai lázadók.
A Szlavjanszkban működő oroszbarát fegyveresek vezére – egyben az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „védelmi minisztere –, Igor Sztrelkov közölte: kedden az ő emberei lőtték le a kormányerők egyik helikopterét. Azzal vádolta a Kijevhez hű csapatokat, hogy szerdára virradó éjszaka tüzérségi és aknatűz alá vettek több környékbeli falut. Harcokról érkeztek hírek a luhanszki régióból, az orosz határ vidékéről is.
A Petro Porosenko ukrán elnök által múlt pénteken kihirdetett tűzszünet tehát továbbra is csak papíron létezik, és az államfő már azzal fenyegetőzött, hogy az egyhetes határidő előtt véget vethet neki. Elemzők szerint azonban a fegyvernyugvás azért éppen most pénteken jár le, mert Porosenko akkor készül aláírni a brüsszeli EU-csúcson az unió és Ukrajna társulási szerződésének gazdasági részét. Vannak „héják", akik gyors és kíméletlen katonai akciókat követelnek, mások széleskörű kompromisszumokba is beleegyeznének a béke érdekében – mondta tegnap az ukrán elnök. Hozzátette: az ő célja a béke, de „nem minden áron, nem bármilyen feltételekkel".