Az ukrajnai válság és az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciók ugyan nem jelentéktelenek az európai gazdasági konjunktúra szempontjából, de pénzügyi hatásuk, a büntetőintézkedésekből fakadó veszteségek eloszlása miatt a Nyugat sokkal keményebb fellépést, értsd akár még keményebb szankciókat is megengedhetne magának Oroszországgal szemben –ez derül ki abból a tanulmányból, amit pár héttel ezelőtt tett közzé a Deutsche Bank Research (DBR), legnagyobb német kereskedelmi pénzintézet kutatóelemző részlege.

A VEB (külgazdasági bank) moszkvai hivatali épülete Sergei Karpukhin / Reuters

A DBR elemzői rámutatnak arra, hogy Oroszország ugyan közel sem marginális exportpiac az Európai Unió, különösen az eurózóna tagjai számára, de jelentősen elmarad Kínától. Ami az eurózóna tagállamainak kivitelét illeti, ennek 4,7 százaléka Oroszországba, míg közel 7,2 százaléka megy Kínába.Ha Oroszországban –a szankciók, illetve az egyre drasztikusabb tőkekivonás – valóban jelentősen csökkenne a kereslet a nyugati importtermékek iránt, az inkább az EU keleti szélén fekvő államokat érintené. A nagyobb nyugati gazdaságok viszont elviselnék, mert Franciaország vagy Spanyolország exportjában az orosz részesedés nem haladja meg a 2,5 százalékot.

A magyar gazdaság szempontjából korántsem mellékes Németország kicsit „más tészta”. Európa vezető gazdasági hatalma az, amelyik a leginkább összefonódott az orosz gazdasággal. A német export 3,3 százaléka irányul Oroszországba, az utóbbi a német export célországainak rangsorában a tizenegyedik helyet foglalja el. Az orosz piac érdekes módon nem a német autógyártásnak vagy gépiparnak, hanem a ruházati iparnak a legfontosabb. Ebben az ágazatban a kivitel több mint 5,5 százaléka megy Oroszországba, miközben az autóiparnál ez a mutató 4, míg a gépgyártásnál 5 százalék –állapítja meg a Deutsche Bank Research.

Teljesen más lenne a helyzet, ha a szankciók az energetikára, pontosabban az EU-ba irányuló orosz földgáz-és kőolajszállításokra is vonatkozna. Ezek adják ugyanis az orosz bruttó hazai össztermék (GDP) tíz százalékát. Az orosz gázszállítások esetleges csökkenéséért a Nyugat is nagyon megfizetne. A DB Research szerint egy feltételezett ötvenszázalékos csökkenés a gázárak ötvenszázalékos emelkedéséhez vezethetne, mivel az orosz gázt kiváltó ázsiai eredetű importterméket pont dupla annyiba kerülne Európába hozni, mint a Gazprom által szállítottat.

Az orosz gazdaságban a DB Research 2014-re alig 0,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, s nem zárja ki egy súlyosabb recesszió lehetőségét sem, de a stabil orosz pénzügyi mérleg egyelőre nagyobb külső nyomásnak is képes ellenállni. Az orosz devizatartalékok jócskán meghaladják a 460 milliárd dollárt, ami bőven elegendő az idén esedékes – közel 200 milliárd dollár – adósság rendezéséhez. A rubel ugyan jelentősen, jóval több mint tíz százalékkal gyengült a dollárhoz, illetve az euróhoz képest, s az infláció is meglódult (már hét százalék felett jár), a kormánynak azonban még van mozgástere. Növelheti az állami kiadásokat és ezzel korlátok között tarthatja az ukrán válság következményeit. A válság elhúzódása, eszkalációja viszont súlyos visszaesést okozna: korántsem biztos, hogy olyan 10 százalékos teremléscsökkenést, mint 1997–1998-ban, a nagy rubelkrízis idején, de elég nagyot ahhoz, hogy azt az egész orosz társadalom megérezze.