A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap online kiadásában ismertetett kormányzati kimutatás szerint a nyugat-balkáni térségből az első negyedévben érkezett 42 ezer menedékkérő 34 százaléka volt roma. A szerb állampolgárok között volt legnagyobb az arányuk. Szerbia után Macedónia következik 72 százalékos aránnyal, majd Bosznia-Hercegovina 60 százalékkal, Montenegró 42 százalékkal, Koszovó és Albánia 9-9 százalékkal.

A Németországban menedékjogot kérő szerb állampolgárok nem politikai okokból távoznak hazájukból - mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a napokban egy német lapinterjúban. "Ezek nem is menedékkérők. Csak a németek pénzét akarják" - nyilatkozta a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban, arra a kérdésre, hogy mi válthatja ki a szerb menedékkérők számának nagymértékű emelkedését Németországban.

A Szerbiát elhagyó emberek többsége roma, pedig Szerbiában "a romáknak nincsenek politikai ellenfelei", és a kormány "aggódik" az életkörülményeik miatt - tette hozzá a szerb kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy miért nehezebb a romák sorsa, mint másoké, azt mondta, hogy ez "történelmi okokból" alakult így, és "a romák hagyományosan szegények". A roma közösség nehéz helyzetének "nincsen semmi más oka", hiszen "nem vagyunk mi rasszisták és nacionalisták, és minden polgárunknak ugyanolyan esélyeket biztosítunk".

A Német Szintik és Romák Központi Tanácsa kutatóintézetének vezetője a kormányzati adatokkal kapcsolatban óvott az általánosítástól. "A romák nem alkotnak homogén csoportot, és minden leegyszerűsítő általánosítás tévedésekhez vezet" - mondta Herbert Heuß a FAZ-nak. A Nyugat-Balkánról éppen a jól képzett emberek vándorolnak ki, mert kilátástalannak ítélik a helyzetüket, a német munkaerőpiacon pedig a romák is megtalálhatják a számításukat, a magasabb képesítést igénylő állásokban, vagy a vendéglátásban és a beteg-, és idősápolás területén egyaránt.