Egy januári felmérés szerint a német lakosság 90 százaléka támogatja az atomenergia kivezetését 2022-ig, ugyanakkor a lakosság fele korábbi időpontra tenné a nukleáris energiatermelés megszüntetését - mondta Felix Matthes, az Öko-Institut kutatási igazgatója az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány közös rendezvényén csütörtökön, Budapesten.

Az ezredfordulón megszületett döntés óta évi mintegy 15 milliárd eurót invesztáltak az átállásba Németországban, de ez az összeg hamarosan 25-30 milliárd euró éves beruházásra emelkedik - ismertette a költségeket a kutatási igazgató, hozzátéve, hogy az előbbi összegek egy részére a hagyományos erőművek felújítása miatt amúgy is szükség lenne.

Felix Matthes kiemelte, hogy az atomenergia kivezetéséről a döntés nem villámcsapásszerűen született 2011-ben, hanem a kormány már 2000-ben döntött erről, és 2002 első napjától hatályos az atomenergia-termelés megszüntetését előíró jogszabály.

Németország villamosenergiájának a negyede jelenleg is megújuló energiaforrásokból származik, és az ország évente legalább 10 milliárd eurót takarít meg a hagyományos energiahordozók importjának csökkenése miatt. A megújuló ipar 40 milliárd eurós forgalmat bonyolít le évente, és 2012-ben 377 ezer embert foglalkoztatott.

Nemcsak Németországban, hanem a legtöbb európai országban 70 százalékkal nőtt a hagyományos energiahordozók ára az elmúlt tíz évben, míg a megújuló energiaköltségek jelentősen csökkentek ebben az időszakban.

A szárazföldi szélenergia 20 százalékkal, a napelem pedig 90 százalékkal olcsóbb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Példaként említette Felix Matthes, hogy ma már 40 eurócent beruházással lehet létrehozni 1 kilowattnyi villanyáram-termelő kapacitást, napelemmel.

Cáfolta azt a tévhitet, hogy Németország más államokban termelt importtal helyettesíti a kieső atomerőművi termelést, miután az áramexport jelentős. Az orosz gáztól való függés sem növekszik, mivel az mindössze a lakosság fűtését érinti.

A magyar energiapolitikai elképzelések hosszú távú klímapolitikai és gazdaságpolitikai hatásai jelenlegi tudásunk alapján inkább negatívak. Az Energiaklub egyik fontos küldetésének tekinti, hogy a némethez hasonló társadalmi párbeszéd és szakmai diskurzus induljon Magyarországon is, mivel ennek hiányában kevés esély van arra, hogy a politika komolyan vegye ezt a stratégiai szektort - fejtette ki Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója a rendezvényen.