A németek lehallgattak két amerikai külügyminisztert is
A BND azt mondja. hogy az egész véletlen volt, a hangfelvételeket rögzítés után mind a két politikus esetében azonnal megsemmisítették, Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszternek azonban nem úszta meg azt a telefonbeszélgetést, amelyet Kerryvel kellett folytatnia az ügyben, Berlinben pedig az ellenzék most menetrendszerűen követel magyarázatot Merkeltől, mi is a helyzet azzal a tavalyi kijelentésével, hogy szövetségesek nem kémkednek egymás után.
A Clinton és Kerry lehallgatásáról szóló hír ugyanis azért kínos Németország számára, mert tavaly szeptemberben kiderült, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több mint tíz éven át hallgatta le Merkel telefonját, aki emiatt többször is érezhető ingerültséggel kritizálta, amit az Egyesült Államok csinál. Az NSA úgy viselkedik, mint az egykori NDK rettegett titkosszolgálata, a Stasi – vágta állítólag Barack Obama amerikai elnök fejéhez egy telefonbeszélgetés alatt a német kancellár. A CIA németországi irodavezetőjét júliusban kiutasították Németországból, azután, hogy kiszivárgott, hogy az NSA mellett a CIA is lehallgatta Merkelt.
Ami Clintont illeti, ő egy hónapja volt Németországban az önéletrajzi könyve miatt, és bár előrebocsátotta, hogy nem kormányzati szereplőként mondja, de bocsánatot kér a német kancellár lehallgatásáért. Ezt az amerikaiak hivatalosan nem tették meg, és a mostani botrány után valószínűtlen, hogy valaha megteszik.
A Spiegel által megszellőztetett információk szerint egyébként a BND lehallgatta Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárt is, a NATO-szövetséges Törökország pedig már öt éve, 2009 óta kiemelt célpont a német szövetségi hírszerzés számára.A Spiegel által megszellőztetett információk szerint a BND lehallgatta Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárt, a NATO-szövetséges Törökország pedig már öt éve, 2009 óta kiemelt célpont a német szövetségi hírszerzés számára. Emiatt az ellenzéki Baloldal elnökhelyettese, Jan Korte a kancellárt és a mögötte álló CDU/CSU-SPD nagykoalíciót bírálva úgy nyilatkozott, a BND afféle „állam az államban" szerepét játssza.
Ez egyébként nem jó hír Németországnak, a Korte által említett „állam az államban" ugyanis enyhén szólva ingatag lábakon áll. Clinton lehallgatásáról – írja a Süddeutsche Zeitung – az amerikaiak azoknak a dokumentumból szereztek először tudomást, amelyeket egy kettős ügynöknek önként, emailen jelentkező BND-alkalmazottól kaptak. Ez a Markus R. néven ismert férfi úgy bukott le, hogy felajánlotta a szolgálatait az oroszoknak is.