A nankingi mészárlás áldozataira emlékeznek Kínában
A gyász külsőségeivel, tömegek részvételével első ízben tartották meg szombaton Kínában a nankingi mészárlás áldozatainak nemzeti emléknapját. A kelet-kínai Nankingban megrendezett központi megemlékezésen Hszi Csin-ping kínai államelnök pártfőtitkár, valamint az ország magas rangú katonai és civil vezetői is jelen voltak.
Hszi a 77 évvel ezelőtti eseményeket kegyetlen, embertelen bűncselekménynek, az emberiség története sötét napjának nevezte. Az emlékhelynél nyolc koszorút helyeztek el, a nemzeti zászlót félárbocra engedték, és néma tiszteletadással adóztak az áldozatoknak.
A Csiangszu tartományi Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata.
Kínában széles körben ismert, hogy a megszállók a kivégzéseket egymással vetélkedve hajtották végre, kínaiak ezreit fejezték le, szúrták le bajonettel. Volt, akit élve temettek el, másokat kibeleztek vagy benzinnel lelocsoltak és felgyújtottak.
A nemzeti emléknap kijelöléséről idén februárban döntött a kínai törvényhozás. Az indoklás szerint ennek célja egyrészt a megemlékezés, másrészt a kínai emberek elszántságának a kifejezése arra, hogy „ellenáll az agressziónak, megvédi az emberi méltóságot és a békét".
A kínai média az elmúlt egy héten szinte naponta adott hírt olyan eseményekről, amelyek az emléknaphoz, a nankingi mészárláshoz kapcsolódtak. Nankingban például kiadták annak a négyrészes enciklopédiának az első kötetét, amely több mint nyolcezer bejegyzést tartalmaz a japán csapatok által elkövetett bűntettekről. A kötetek összeállításában tíz ország, köztük Japán, az Egyesült Államok, Oroszország és Németország történészei működtek közre.
Az archívumokat felügyelő állami hivatal honlapján tízperces kisfilmet tett közzé, amelyen külföldiek által készített korabeli naplók és fényképek, valamint a japán csapatoktól származó fotók láthatók. A videót további hat fogja követni. A hivatal a szóban forgó időszakot idéző hang, kép és szöveges dokumentumok, levelek sorát tette elérhetővé.
A Csiangszu tartományi rádió a hét elejétől a túlélők visszaemlékezéseit kezdte el sugározni. A 29 részes sorozat első megszólalója a 82 éves Csen Tö-sou volt, aki szemtanúja volt apja és nagynénje meggyilkolásának. Csiangszu általános- és középiskoláinak diákjai most először kaptak tankönyvet a 77 évvel ezelőtti események, adatok leírásával.
A megemlékezést szolgáló események között szerepelt egy 86 éves túlélő találkozója „bizonyságtételként" mintegy száz ottani érdeklődővel Japánban, Oszakában. Hasonló eseményre 1994 óta eddig 36 alkalommal került sor Japánban. Kínai hivatalos adatok szerint az 1213 túlélőből ma kétszázan élnek.
Kína és Japán viszonyára, a két nép kapcsolatára a mai napig hatással vannak az élő és átörökített emlékek.
A Csiangszu tartományi Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata.
Kínában széles körben ismert, hogy a megszállók a kivégzéseket egymással vetélkedve hajtották végre, kínaiak ezreit fejezték le, szúrták le bajonettel. Volt, akit élve temettek el, másokat kibeleztek vagy benzinnel lelocsoltak és felgyújtottak.
A nemzeti emléknap kijelöléséről idén februárban döntött a kínai törvényhozás. Az indoklás szerint ennek célja egyrészt a megemlékezés, másrészt a kínai emberek elszántságának a kifejezése arra, hogy „ellenáll az agressziónak, megvédi az emberi méltóságot és a békét".
A kínai média az elmúlt egy héten szinte naponta adott hírt olyan eseményekről, amelyek az emléknaphoz, a nankingi mészárláshoz kapcsolódtak. Nankingban például kiadták annak a négyrészes enciklopédiának az első kötetét, amely több mint nyolcezer bejegyzést tartalmaz a japán csapatok által elkövetett bűntettekről. A kötetek összeállításában tíz ország, köztük Japán, az Egyesült Államok, Oroszország és Németország történészei működtek közre.
Az archívumokat felügyelő állami hivatal honlapján tízperces kisfilmet tett közzé, amelyen külföldiek által készített korabeli naplók és fényképek, valamint a japán csapatoktól származó fotók láthatók. A videót további hat fogja követni. A hivatal a szóban forgó időszakot idéző hang, kép és szöveges dokumentumok, levelek sorát tette elérhetővé.
A Csiangszu tartományi rádió a hét elejétől a túlélők visszaemlékezéseit kezdte el sugározni. A 29 részes sorozat első megszólalója a 82 éves Csen Tö-sou volt, aki szemtanúja volt apja és nagynénje meggyilkolásának. Csiangszu általános- és középiskoláinak diákjai most először kaptak tankönyvet a 77 évvel ezelőtti események, adatok leírásával.
A megemlékezést szolgáló események között szerepelt egy 86 éves túlélő találkozója „bizonyságtételként" mintegy száz ottani érdeklődővel Japánban, Oszakában. Hasonló eseményre 1994 óta eddig 36 alkalommal került sor Japánban. Kínai hivatalos adatok szerint az 1213 túlélőből ma kétszázan élnek.
Kína és Japán viszonyára, a két nép kapcsolatára a mai napig hatással vannak az élő és átörökített emlékek.
