A cseh katolikus egyház a második világháború idején a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem szenvedett, hiszen a náci Németország egyik leghűségesebb szövetségese volt, tudomásul vették a zsidók elhurcolását és meggyilkolását, később pedig segédkeztek abban is, hogy a hitleri bűnözők Dél-Amerikába menekülhessenek – jelentette ki óriási hangzavart és tiltakozást kiváltva Igor Jakubcík. A cseh szocdemek (CSSD) egyik képviselője a prágai alsóházban vélekedett igy, ahol éppen a baloldali kormánypárt törvénymódosítását vitatták meg, amely alapján a történelmi egyházak számára fél évvel meghosszabbítanák a kárpótlási kérelmek benyújtásának és elbírálásának a határidejét.

Több képviselőtársa bocsánatkérésre szólította fel meggondolatlan kijelentése miatt, az ellenzéki Jaroslav Lobkowitz pedig ostobaságnak és a történelmi tények meghamisításának minősítette ezt a véleményt, s konkrét példákkal bizonyította, hogy hány római katolikus pap halt meg Dachauban és más koncentrációs táborokban, s mennyien igyekeztek megmenteni a zsidók életét. Kollégája, Pavel Blazek pedig úgy vélekedett, hogy az lenne a helyénvaló, ha Jakubcík egykori hivatásos katonaként ilyen véleménynyilvánítás után főbe lőné magát, vagy legalább kilépne a baloldali kormánypártból, amelynek elnöke, Bohuslav Sobotka kormányfő hívő katolikus. Végül az indulatokat Martin Komárek, az Andrej Babis milliárdos vezette ANO egyik képviselője csitította le, aki közölte, hogy vallásos emberként megbocsát Jakubcíknak.

Ezután a törvényjavaslatot második olvasatba utalták, s minden bizonnyal el is fogadják, mert az érintett egyházak képviselői élesen bírálták az illetékes hatóságokat, amelyek szerintük tudatosan lassítják és gyakran feleslegesen bonyolítják az ügyintézést, holott a kérelmek elbírálásának határideje e hónap végén lejárna. A megbíráltak szerint a döntéshez szükséges dokumentumok felkutatása a vártnál jóval bonyolultabb. Előzőleg a cseh szocdemek elvetették egyik képviselőtársuk, jeronym Telc indítványát, aki a kárpótlás során visszaszerzett javak egyszeri megadóztatását indítványozta.

Ilyen kezdeményezés kormányválsághoz vezetne, mert a cseh kereszténydemokraták (KDU-CSL) nyilván elutasítanák, s a kormánykoalícióból való kilépéssel fenyegetnének - érvelt Bohuslav Sobotka.

A történelmi cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvényt két évtizedes viták és egyeztetések után 2012 november 8-án hagyta jóvá a cseh parlament mindkét háza. Egy évvel később a brnói székhelyű alkotmánybíróság elutasította több baloldali képviselő kérelmét, akik a jogszabály megsemmisítését követelték azzal az indoklással, hogy a megszabott összeg szerintük igazságtalanul magas, s idáig készpéntben senkit sem kárpótoltak. Érvényben maradt tehát az a jogi norma, amely alapján tizenhét cseh történelmi egyház, illetve közösség összesen 134 milliárd korona (hozzávetőleg 1400 milliárd forint) kárpótlásra jogosult. Ebből 75 milliárd korona értékű épületet, továbbá szántót, erdőt és tavakat kapnak vissza. További, ugyancsak elkobzott vagyonaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – tizenhét éven át, az inflációtól függően, évente kétmilliárd korona körüli összeget utal a cseh állam. Ezalatt mintegy ötezer pap, illetve lelkész még a költségvetésből kapná a fizetését, de évről évre öt százalékkal kevesebbet. 2030-tól a cseh állam már nem fogja támogatni az egyházakat.

A jogi norma alapján tizenhét cseh történelmi egyház, illetve közösség összesen 134 milliárd korona (hozzávetőleg 1400 milliárd forint) kárpótlásra jogosult. Ebből 75 milliárd korona értékű épületet, továbbá szántót, erdőt és tavakat kapnak vissza. További, ugyancsak elkobzott vagyonaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – tizenhét éven át, az inflációtól függően, évente kétmilliárd korona körüli összeget utal a cseh állam. Ezalatt mintegy ötezer pap, illetve lelkész még a költségvetésből kapná a fizetését, de évről évre öt százalékkal kevesebbet. 2030-tól a cseh állam már nem fogja támogatni az egyházakat.