A migrációs válságra utalva Vucsics kijelentette: nem érti, hogy egyesek miért tartják nagy hősnek magukat, mert néhány napra befogadtak 100-200 ezer embert. „Ez nem nagy ügy egy szervezett állam számára" - jegyezte meg. Úgy vélekedett, hogy Szerbia a menekültválság ügyében nagyon európai magatartást tanúsít, "európaibbat", mint néhány EU-tag.

A szerb kormányfő a beszédben megerősítette országa EU-integrációs szándékát.

Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője a Vucsiccsal folytatott plenáris eszmecsere során modellértékűnek nevezte a nemzeti kisebbségek védelmének szerbiai intézményrendszerét. Elismeréssel szólt arról, hogy a nemzeti tanácsok kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megvédése terén, és hogy ez erős kisebbségi autonómiát eredményez kulturális és nyelvi téren. A magyar képviselő e nemzeti tanácsoknak az oktatás területén játszott szerepéről kért közelebbi felvilágosítást a szerb miniszterelnöktől.

Az ülésszak csütörtök délutáni plenáris vitájában felszólaló Bartos Mónika fideszes országgyűlési képviselő arról emlékezett meg, hogy húsz évvel ezelőtt fogadták el az ET égisze alatt a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt.

„Ez az évforduló arra emlékeztet minket, hogy a nemzeti kisebbségek védelme lényegbevágó a kontinens gazdasági stabilitása, demokratikus értékei, békéje és kulturális sokszínűsége szempontjából" - mondta.

Bartos Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy az eltelt két évtized alatt számos új nemzetközi dokumentum született a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban. Indokoltnak mondta, hogy megvizsgálják, lehetséges-e beemelni ezeknek az újkeletű dokumentumoknak a tartalmát magába a keretegyezménybe, amelyet ezáltal tovább lehetne fejleszteni.