A döntést Kelemen jelentette be a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki ülését követő sajtótájékoztatón.

Ponta végül engedett, de így is veszített egy miniszterelnök-helyettest

A tervezetthez képest jócskán elnyúlt, több mint négyórás tanácskozás napirendjén egyetlen kérdés szerepelt, kilépjen-e a kormányból a szövetség, miután a román külügyminisztérium a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába.

Kelemen ismertette a Victor Ponta miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon létrejött kompromisszumot, amely szerint a román kormány nem vonja vissza az Európai Unió (EU) bíróságához benyújtott keresetét, de nem tartja azt fenn a per során, és parlamenti vitát kezdeményez a román állam álláspontjáról a kérdésben. – Ez nemcsak a miniszterelnök álláspontját tekintve jelentős elmozdulás, de lehetőséget teremt arra is, hogy konstruktív párbeszéd induljon a téma kapcsán – hangsúlyozta Kelemen.

A koalíciós vita középpontjában a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés áll, amelyben az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) egy kisebbségi keretszabályozás kidolgozását szorgalmazza. A tavaly benyújtott kezdeményezés bejegyzését az EB elutasította, azzal, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. Az elutasítás ellen a kezdeményezők idén márciusban fellebbeztek. Májusban Szlovákia az alperes Európai Bizottság oldalán, Magyarország a felperes kezdeményezők oldalán kérte a belépését a perbe, június elején pedig Románia csatlakozott Szlovákiához és az EB-hez.

Az RMDSZ elnöke több mint egy hónapos „csendes" egyeztetés után, múlt héten állt a közvélemény elé, és kijelentette: számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen egy időben a luxemburgi perben. Közölte, hogy ha a román kormány nem vonja vissza keresetét, az RMDSZ fontolóra veszi a kormányból való kilépését. Victor Ponta miniszterelnök közölte, hajlandó bármilyen kompromisszumra a koalíció fenntartása érdekében, de a kisebbségi kezdeményezés „államérdek", amely nem képezheti alku tárgyát. Ehhez képest jelent elmozdulást a Kelemen által pénteken ismertetett kompromisszum.

– Közösen megállapítottuk, hogy a román állam álláspontját nem dolgozhatja ki egyetlen minisztérium vagy néhány funkcionárius, hanem a folyamatba be kell vonni más intézményeket is, beleértve a parlamentet – vázolta sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke. A parlamenti vitára az őszi ülésszakban, szeptembertől kerül sor, a munkálatokra pedig független és külföldi szakértőket is meghívnak majd. Az RMDSZ elnöke szerint a parlament adott esetben arra a következtetésre is juthat, hogy szükség van a külügyminisztérium által fenntartott álláspont árnyalására a Minority SafePack ügyében. Addig is Románia, bár nem vonul ki a perből, a román kormány nem küld további dokumentumokat a luxemburgi bíróságnak – hangoztatta Kelemen.

A szövetségi elnök elismerte, hogy a SZÁT döntését komoly vita előzte meg, amelynek nyomán a következő napokban benyújtja lemondását a művelődési miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. Hangsúlyozta: teljesen természetes, hogy nem lehet tagja egy időben a kormánynak és annak a kezdeményező csoportnak, amellyel a kabinet perben áll.

A román sajtó és közvélemény számára hangsúlyozta: a kisebbségi kezdeményezés nem sérti a román állam és Románia lakóinak az érdekeit, ellenkezőleg, javára válhat az uniós tagságra törekvő Szerbiában élő románságnak, amelynek helyzetét kétoldalú tárgyalásokon, Bukarest és Belgrád között, eddig nem sikerült rendezni.

A pénteki tanácskozást megelőzően a SZÁT több tagja is nyilvánosan állást foglalt a kormányon maradás mellett. Köztük volt Verestóy Attila szenátor, a szövetség egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező törvényhozója, valamint Székely István társadalomszervezésért felelős főtitkár-helyettes. Utóbbi úgy vélte, a kormányzati részvétel mindenekelőtt az olyan politikai projektek miatt fontos, amilyen a választási törvény várható átszabása vagy a küszöbönálló költségvetés-kiegészítés.

A SZÁT ülését eredetileg azért hívták össze, hogy a szövetség államfőjelöltjéről határozzon. Erről a döntést elnapolták jövő csütörtökre.