A magyar kérdést rendezték, következnek a lengyelek

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a lengyel kormány egyes döntései miatt, amelyek sérthetik az EU alapvető értékeit. Ez az első alkalom, hogy a testület él a demokrácia és a jogállam tiszteletben tartásának kikényszerítését szolgáló jogi lehetőségével.
Kérdésünkre bizottsági források megerősítették: a „magyar ügyeket" Brüsszel már rég lezárta, nincs szükség hivatalos párbeszédre Budapesttel.
Beata Szydlo lengyel miniszstreelnök asszony és az ország ténylges vezetője, Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök. Kioktatásra vizsgálat
Beata Szydlo lengyel miniszstreelnök asszony és az ország ténylges vezetője, Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök. Kioktatásra vizsgálat
Kacper Pempel / Reuters

Meglepetést keltett, hogy az Euró­pai Bizottság szerdai ülésén úgy döntött, hivatalos vizsgálatot kezd annak feltárására, hogy a kizárólag a Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusaiból álló lengyel kormány lépései rendszerszerűen sértik-e a demokráciát és a jogállamot. Szakértők korábban azt valószínűsítették, hogy Lengyelország túl nagy és túl befolyásos tagállam, amellyel Brüsszel nem fog ujjat húzni.

A váratlan döntést az indokolhatta, hogy Varsó szokatlanul kemény és kioktató választ adott az alkotmánybíróság és a közmédia átalakításával, egypárti ellenőrzés alá vonásával kapcsolatos aggodalmakat megfogalmazó, decemberben postázott bizottsági levelekre. Megfigyelők Németországot sejtik a háttérben, amely nem hagyja, hogy nagy és fontos keleti szomszédja letérjen a közös útról.

Frans Timmermans, a jogállamiságért is felelős bizottsági alelnök a döntést ismertetve azt mondta, a tények és információk gyűjtésére és elemzésére épülő vizsgálat során Brüsszel együttműködésre és dialógusra törekszik a Beata Szydlo vezette lengyel kormánnyal. – Meg akarjuk oldani a problémát, nem elmerülni a vitákban – hangoztatta a volt holland külügyminiszter. Mint mondta, ezt a szándékot érzékeli a lengyel partnerek részéről is.

A hivatalos párbeszéd részeként Timmermans már szerdán levelet küldött Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszternek, amelyben további magyarázatokat vár az ellentmondásos lengyelországi reformokról. Az első brüsszeli értékelés azután várható, hogy a független jogászokból álló Velencei Bizottság előreláthatólag márciusban véleményezi az alkotmánybíróságot érintő törvénymódosításokat.

Úgy tudjuk, hogy a vizsgálat elindításáról szóló döntést hosszú és „gyakorlati" vita előzte meg. Felszólalt Navracsics Tibor magyar biztos is, aki – az Orbán-kormány egykori igazságügy- és külügyminisztereként, valamint Brüsszel exvitapartnereként – a „túloldal" álláspontját igyekezett megvilágítani, de a végén ő is egyetértett a döntéssel.

Frans Timmermans, a bizottság alelnöke a Lengyelország elleni vizsgálat szerdai bejelentésekor. Brüsszel nem akar elmerülni a vitákban
Frans Timmermans, a bizottság alelnöke a Lengyelország elleni vizsgálat szerdai bejelentésekor. Brüsszel nem akar elmerülni a vitákban
Yves Herman / Reuters

Forrásaink szerint mind Navracsics, mind Vera Jourová igazságügyekért felelős cseh biztos a Lengyelország és Magyarország közötti különbségeket hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kemény brüsszeli fellépés a várttal ellentétes hatást érhet el.

Kérdésünkre Mina Andrejeva bizottsági szóvivő közölte: a magyar vitákat már lezárták, a bizottság tartja magát ahhoz az álláspontjához, hogy Magyarországon nincs szó a jogállam, a demokrácia és az alapvető jogok rendszerszintű megsértéséről.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér