"Ez az újjászületés napja" - hangsúlyozta az exelnök egy nappal azután, hogy a 2017-es elnökválasztásra való felkészülés jegyében a párttagság megszavazta az általa javasolt névváltoztatást. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) mostantól a Köztársaságiak (Les Républicains) nevet viseli.

"Azoknak, akik azzal vádolnak minket, hogy el akarjuk orozni a köztársaságot, azt válaszolom, hogy ha nem árulták volna el, nem hagyták volna magára, nem süllyesztették volna mélyre, nem kellene most nekünk felemelnünk" - fogalmazott Sarkozy.
"A baloldal nem tiszteli a köztársaságot, folyamatos puccsot hajt végre, kiszolgáltatva a köztársaságot a befolyásoló kisebbségeknek és a választói klientúrának" - tette hozzá. A volt államfő szerint a baloldal "azt képzeli, hogy a köztársasági értékek egyedüli birtokosa", miközben "lerombolja az iskolarendszert, megveti a családokat".

"Mi soha nem állítottuk azt, hogy mások nem méltók erre a megnevezésre" - hangsúlyozta Sarkozy arra utalva, hogy a névváltoztatási szándékot a kormányzó szocialisták és baloldali szervezetek arra hivatkozva megtámadták a bíráságon, hogy a köztársaság eszméjét nem sajátíthatja ki a jobboldal, mert az közös érték. A bíróság azonban elutasította a keresetet.
A volt köztársasági elnök ezt követően arról beszélt, hogy ő a "jogok és kötelezettségek köztársaságát", "a köztársasági tekintélyt", a bizalom köztársaságát" szeretné képviselni a "gyanúsítgatás és a kételkedés társadalmával" szemben.

Sarkozy a baloldal mellett a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot is élesen támadta. "Gyűlölöm a szélsőségeket, mert visszautasítom a zsákutcákat" - hangoztatta.

A volt köztársasági elnök előtt a párt több vezető politikusa is színpadra lépett a kongresszus mintegy 20 ezer résztvevője előtt, köztük Sarkozy két legnagyobb párton belüli riválisa a jobboldali elnökjelöltségi folyó harcban: Francois Fillon és Alain Juppé volt miniszterelnök. Az utóbbi jelenleg a legnépszerűbb francia politikus a felmérések szerint. A párttagság annak ellenére kifütyülte mindkettőjüket, hogy összefogásra szólítottak fel.

A 2012-es elnökválasztási vereségét követően Sarkozy visszavonult a politikai élettől, pártja azonban belső csatározásoktól és pénzügyi botrányoktól volt hangos. Tavaly Jean-Francois Copé akkori UMP-elnök és Catherine Vautrin volt pénztárnok ellen eljárás indult hivatali bizalommal való visszaélés gyanúja miatt, Sarkozyt pedig 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt hallgatták ki.

A volt államfő tavaly novemberben tért vissza az UMP élére, s a pártvezetői posztot a 2017-es elnökjelöltség első állomásának tekinti. Ennek érdekében a névváltoztatáson kívül a párt alapszabályának reformját és a vezetői testületek teljes megújítását is kezdeményezte. A jobboldalon jövőre rendezik meg az előválasztást az elnökjelöltségért.

Jóllehet Sarkozy a párton belül még mindig nagyon népszerű, egy pénteken nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák 72 százaléka nem szeretné, ha ismét elnöknek jelöltetné magát. A jobboldali szavazóknak a fele is így gondolkodik. A párt névváltoztatása pedig a franciák nyolcvan százaléka, a jobboldali szimpatizánsoknak pedig hatvan százaléka szerint nem fogja az ellenzéki párt megújulását eredményezni.