Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő csütörtökön kétnapos látogatást kezdett Dél-Koreában, ahol már találkozott is Pak Kunhje elnökkel. Most fordult elő első ízben, hogy egy új kínai elnök ne a formálisan szövetségesének számító kommunista Észak-Koreát keresse fel először, ami nyilvánvaló üzenet Pekingből Kim Dzsong Unnak a Koreai félsziget biztonságát veszélyeztető nukleáris és rakétakísérletei miatt. Éppen szerdán lőtt ki Észak-Korea két újabb rövidhatótávolságú rakétát, ami akár Pekingnek küldött figyelmeztetésnek is beillik, hogy miért adott elsőbbséget ezúttal Szöulnak.

A dél-koreai vizit jelzi, hogy Kína érdekelt a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további erősítésében. A Xinhua szerint tavaly 270 milliárd dollárt ért el a kölcsönös áruforgalom, a dél-koreai export egynegyede irányult Kínába. Szöuli adatok viszont csak 230 milliárd dollárt említenek, ám ez is nagyobb tétel, mint Dél-Korea együttes kereskedelme Japánnal és az Egyesült Államokkal.

Az együttműködés erősítésére politikai területen is lehetőség kínálkozik a két ország között, amelyek 1992-ben vették csak fel a diplomáciai kapcsolatokat. Pekingnek és Szöulnak is van tengeri felségterületi vitája Japánnal, ráadásul összehozza őket a múlt századi, majd a második világháborús japán megszállás miatti érzelmeik is. Kína és Dél-Korea is kifogásolta Abe Sinzó kormányának döntését, hogy a pacifista alkotmány módosításával zöld utat nyit katonai ambícióinak a térségben.

Peking nyilvánvalóan úgy érzi, hogy Dél-Koreában partnerre lel Japánnal szemben. Erre már csak azért is szüksége lenne, mert pillanatnyilag Japántól kezdve, Vietnamon át a Fülöp-szigetekig éppen Kínával szemben alakult egy szövetségesi front az ellen, hogy Peking a sajátjának tekinti a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét. Kína ugyancsak érdekelt a Koreai félsziget stabilitásában, ezért kész együttműködni Dél-Koreával a Phenjan nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalások felújításában. At utolsó ilyen tanácskozásra 2008 végén került sor.

Ebben a helyzetben érdekes fejlemény, hogy Abe Sinzó japán kormányfő bejelentette, Tokió feloldja az Észak-Korea elleni egyoldalú szankciók egy részét. Erre azután került sor, hogy Phenjan kedvező választ adott a 70-es és 80-as években elrabolt japán állampolgárok felkutatásának felújításának japán kérelmére. Tokióban újra cáfolták azokat a sajtótalálgatásokat, hogy Abe Sinzó akár már idén ősszel Észak-Koreába utazna a kapcsolatok javítása érekében.