A keleti rokonokkal riogatnak
Nigel Farage UKIP-vezér egy délangliai EP-választási kampánygyűlésen vesz részt |
Újdonság az is, hogy nemcsak a szélsőjobboldali, hanem már a középjobb pártok is felhánytorgatják, milyen gondokkal járhat a „keleti rokonok” érkezése.
Két dolog is megkönnyíti a populista üzenetek terjesztését: az egyre növekvő munkanélküliséggel súlyosbított válság és a bűvös január elsejei határidő lejárta. Ez év elején – hétéves átmenet után – Románia és Bulgária állampolgárai előtt is teljesen megnyílt az uniós munkaerőpiac. A május végi EP-választások előtt nem nehéz elhitetni a választókkal, hogy románok és bolgárok árasztják majd el a kontinens nyugati felét; más kérdés, hogy dél-európai országokban már most nagy számban dolgoznak, különösebb gond nélkül.
S miközben Nyugat-Európa euroszkeptikus pártjai (például a francia Nemzeti Front vagy a brit Függetlenségi Párt) ráébredtek, hogy a munkaerő szabad áramlásának emlegetésével kiválóan lehet táplálni a lakosság aggodalmait, a hagyományos jobboldali mozgalmak is kénytelenek voltak napirendre tűzni a témát. Németországban a konzervatív kormánypártok vitát kezdeményeztek a külföldi munkavállalóknak járó szociális juttatásokról, és végül tárcaközi bizottság is alakult, amelynek júniusig kell jelentést készítenie. Angela Merkel kancellár a Bundestagban közölte: az EU-ban valós veszély a szociális ellátások megszerzését célzó vándorlás, a szociális turizmus.
Előszeretettel hivatkoznak a kelet-európai munkavállalókra a legnagyobb francia jobbközép párt, az UMP politikusai is. Ennek a közhangulat is kedvez: egy februári felmérés szerint tíz franciából hat támogatná, hogy kvótákkal korlátozzák a más európai országokból érkező bevándorlók számát. Egy ilyen intézkedés egyértelműen ellentétes lenne a határok nélküli Európát létrehozó schengeni megállapodással.
Meghozta gyümölcsét a brit Függetlenségi Párt (UKIP) EU- és bevándorlóellenes plakátkampánya: egy új felmérés szerint a UKIP számíthat a legtöbb szavazatra az európai választásokon. A populista mozgalom cselekvésre késztette a kormányt, amely többször is szigorított az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalásának feltételein, ezzel egyébként az Európai Bizottság rosszallását is kiváltva. Helyi „specialitás”, hogy a munkaerő szabad áramlásának korlátozásáról a Konzervatív Párt és a Munkáspárt szinte ugyanúgy gondolkodik – a belpolitikai egységet így az európai egység ostorozása teremtette meg.