A Reuters beszámolója szerint mostanáig több japán hivatalnok is látogatást tett a szentélyben – kifejezve tiszteletüket a háborúban elesettek előtt – Abe pedig egy kis fát küldött a szentélybe. Habár pénteken egyetlen japán miniszter sem jelent meg a helyszínen, egyes források szerint három miniszter szombaton tervezi leróni kegyeletét.

Hong Lei, Kína külügyminisztériumi szóvivője a kormány álláspontját képviselve kijelentette, „csak akkor képzelhető el, hogy a kínai-japán kapcsolatok nyugvópontra érnek, ha a japán vezetés radikálisan átgondolja viszonyát a háborús cselekedeteivel kapcsolatban". Lei hozzátette még, hogy a kínaiak szemében ez a japán tett súlyos vétségnek minősül.

Japán vezető tisztviselők remélik, hogy az ázsiai-csendes-óceáni gazdasági együttműködés csúcstalálkozóján novemberben végre sikerül a kínai-japán legfelsőbb vezetőket közös tárgyalóasztalhoz ültetni. Az optimizmusuknak annak ellenére adtak hangot, hogy Abe tavaly decemberben személyesen is felkereste a császári palotához közel található sintó szentélyt, ami hatalmas felháborodást váltott ki Dél-Koreában és Kínában.

A kínai külügyminisztérium már akkor teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az incidenst, és hozzátette, hogy ez a kínai álláspont szerint súlyosan megsértette az ázsiai népek érzéseit. Peking azonban kijelentette, hogy a felek közötti megbékélés csak akkor következhet be, ha a japán vezetés soha többet nem tesz látogatást és nem is küld ajándékot a szentélyhez. Ezt viszont a japán elnök tartja kivitelezhetetlennek. Abe elmondta, hogy látogatásának és ajándéktárgyainak célja a tiszteletadás a háborús hősök előtt, nem pedig a háború dicsőítése.

Koicsi Hagiuda elnöki tanácsadó a Reutersnek elmondta, hogy Abe elállhat a szentély meglátogatásától, ha e döntés mellett japán nemzeti érdeke szól.

Peking azt is szeretné elérni, hogy Tokió ismerje el a kettejük között fennálló területi vitát a Kelet-Kínai-tengeren lévő öt sziget hovatartozása kapcsán. Ezeket tavaly Japán önhatalmúlag államosította, pedig Kína is magáénak vallja. Japán diplomáciai szakértők lehetségesnek tartják, hogy az „egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet" diplomáciai formulát mindkét fél elfogadja.

A kapcsolatok javulása mellett szól, hogy mindkét fél belátta ennek szükségességét, hiszen a konfliktus országaik gazdaságára, a világgazdaságra, és az egymás közötti kereskedelemre is káros hatással lenne.