A Szabadság és Szolidratiás (SaS) képviselői a Most-Híd korábbi törvénytervezetét nyújtották be. Bugár Béla közölte: pártja a nemrég megkötött kormánykoalíciós szerződés miatt nem támogathatja a tervezetet.

„Tárgyalásaink során mindhárom leendő politikai partnerünk ellenezte a módosítást, mi pedig fontosabbnak tartottuk a kisiskolák megmentését, továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról rendelkező tervezet és egyéb, a szlovákiai magyarság boldogulását elősegítő elképzeléseink valóra váltását, amelyek bekerültek a kormányprogramba. Egyébként a mai szlovák ellenzékiek között többen vannak olyanok, akik másfél éve a törvénytervezetünk ellen szavaztak, és Robert Fico pártjával együtt elleneztek bármiféle törvénymódosítást – érvelt a pártelnök.

Ondrej Dostál, az egyik mostani kezdeményező képviselő érdeklődésünkre kifejtette: „Azért szembesítjük saját korábbi indítványával Bugár Béláékat, hogy igazoljuk főleg a közvélemény előtt, milyen köpönyegforgatók lettek, feladták eddigi törekvéseiket, csak azért, hogy kormányhatalomra kerülhessenek.”

Gál Gábor, a Híd parlamenti frakcióvezetője szerint pártjának álláspontja semmiben sem változott, de a törvény módosítását Iveta Radicová kormányának regnálása idején sem tudták elérni, miként a márciusi koalíciós tárgyalások során sem.

A szlovák állampolgársági törvényt 2010-ben fogadta el gyorsított eljárásban a pozsonyi parlament. Mindössze huszonnégy órával azután, hogy az Országgyűlés jóváhagyta a könnyített honosításról rendelkező magyarországi jogszabályt. Robert Fico első kormányának indítványa alapján aki felvette más ország állampolgárságát, az – kevés kivételtől eltekintve – azonnal elveszíti a szlovákot.

Eddig több mint 1300 személy járt így, köztük kilenc szlovákiai magyar, akik kérték és megkapták a magyar állampolgárságot, de a szlovákról sem óhajtanak lemondani, mert az európai értékrend alapján kettős állampolgárként kívánnak élni szülőföldjükön. Az egyik érintett, a 103 éves rimaszombati Tamás Ilona két további sorstársával együtt a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, amely azonban elutasította jogorvoslati kérelmüket azzal az indoklással, hogy a panaszosok szabad akaratukból vették fel a magyar állampolgárságot, holott tudták: a hatályos szlovák jogszabály alapján elveszítik az eddigit. Azt azonban a testület nem vizsgálta meg, vajon a hatályos pozsonyi jogszabály nem sérti-e a szlovák alaptörvényt.

Előzőleg a Híd parlamenti képviselői több szlovák társukkal a kassai székhelyű Alkotmánybíróságtól kérték a szlovák állampolgársági törvény érvénytelenítését, ám a taláros testület többszöri halasztás után végül döntésképtelennek bizonyult, mert sem a jogorvoslati kérelem támogatása, sem pedig az elutasítása nem kapta meg a szükséges számú szavazatot a testületben.

Tavaly februárban a szlovák belügyminisztérium bizonyos mértékig enyhített a törvény szigorán. Rendeletük alapján visszakérhetik a szlovák állampolgárságukat azok, akik más államét is felvették, de csak abban az esetben, ha életvitelszerűen huzamos ideig tartózkodnak a másik országban. Idáig 52 személy élt ezzel a lehetőséggel, 27 kérelmet bíráltak el kedvezően. Egyetlen felvidéki magyarét sem.