A francia kormány szerdai ülésén elfogadta a február 26-i érvényben lévő rendkívüli állapot további három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a fokozottnak ítélt terrorfenyegetettség indokol. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor a Le Monde napilapban szerdán megjelent cikkében arra figyelmeztetett, hogy a franciaországi rendkívüli állapot rendőri visszaélésekre adott módot és arra hívta fel Párizst, hogy azt ne hosszabbítsa meg.

"A rendkívüli állapotot Franciaországban addig hosszabbítjuk meg, amíg az új jogi szabályozásokról szóló törvény életbe nem lép" - mondta a kormányülést követően Stéphane Le Foll kormányszóvivő.  A törvényterveztet a szenátus jövő kedden, a nemzetgyűlés pedig február 16-án vitatja meg.

Francois Hollande francia államfő a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdetette ki a rendkívüli állapotot, amely a jelenlegi jogszabály szerint 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. A parlament a rendkívüli állapotot egyszer már három hónapra meghosszabbította, s az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el. 

A kormányszóvivő szerint "a rendkívüli állapot hasznos a terrorizmus elleni harcban". Hozzátette, hogy jelenleg is "nagyon magas szintű" a terrorfenyegetettség Franciaországban.
    "A rendkívüli állapotot a jog tiszteletben tartásával alkalmazzuk" - hangsúlyozta Stéphane Le Foll, miután szombaton ezrek tüntettek Párizsban a rendkívüli állapot meghosszabbítása és a vitatott terrorellenes alkotmányreform ellen, amely a tiltakozók szerint visszalépést jelent a francia demokrácia számára.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa nem támogatja

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a Le Monde napilapban rámutatott, hogy a rendkívüli állapot egy olyan kivételes eszköz, amely lehetővé teszi a hatalom számára, hogy bírói felhatalmazás nélkül intézkedjen, ami "súlyosan korlátozza az alapvető szabadságok gyakorlását és meggyengít bizonyos, a jogállamiság által nyújtott garanciákat".

A biztos szerint a rendőrök által elkövetett jogsértések, különösen azok az erőszakos intézkedések, amelyek téves információn alapultak, nagy erkölcsi és anyagi károkat okoztak olyan személyeknek - gyakran muszlimoknak -, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz. Muiznieks hangot adott véleményének, hogy a rendkívüli állapot, amelyet a francia parlament bele kíván foglalni az alkotmányba, "viszonylag korlátozott mértékben" gyakorolt befolyást a terrorizmus elleni harcra.

Egyre több az iszlám radikális

A francia belügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint egyébként egy év alatt duplájára nőtt a Franciaországban nyilvántartott radikalizálódott állampolgárok száma. A hatóságok 8250 olyan franciáról tudnak, aki nyíltan hirdet iszlamista eszméket, illetve dicsőíti a terrorizmust, míg tavaly márciusban csak 4015 ilyen embert tartottak nyilván.

A belügyminisztérium ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi terrortámadások óta az ellenőrzések megszigorodtak, és ennek köszönhetően több radikalizálódott ember került a hatóságok látókörébe, ráadásul a megfigyeltek fele a hozzátartozók és ismerősök bejelentésének köszönhetően azon az ingyenesen hívható számon, amelyet egy éve hozott létre a kormány.  A radikalizálódottak húsz százaléka kiskorú, 38 százaléka eredetileg nem muzulmán, hanem áttért az iszlám hitre, és 7,5 százalékuk már részt vett dzsihadista harcokban Irakban vagy Szíriában.

A közvélekedéssel ellentétben a radikalizáció folyamat az esetek 95 százalékában egy másik ember hatására indul meg. A legtöbb esetben a fiatalokat az iskolák előtt, a lakóhelyükön vagy pedig sportklubokban és esetleg börtönökben állítják meg iszlamista igehirdetők és ismertetik meg a radikális eszmékkel. Ezt követően az internet veszi át a szerepet a közösség oldalakon és a dzsihadista videojátékokon keresztül.

Szakértők szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet propagandája, amelynek egyik legfőbb célja lakosságot toborozni a kalifátusba, egyre több olyan fiatal lányt vonz, aki harcosokkal kötendő házasságról alkotott hamis álmok reményében hagy maga mögött mindent. A hivatalos adatok szerint 867 radikalizálódott kamaszlány él Franciaországban abban a reményben, hogy eljuthat Szíriába vagy Irakba, ahol már 281 francia nő él.