Az utazásnak sajátos politikai jelentőséget ad az a tény, hogy a pápát szállító repülőgép a történelemben először Kína légterén halad át. II. János Pál 1989-ben Szöulba még az akkori Szovjetunió területe felett repült, kikerülve Kínát, amellyel a Vatikánnak hatvan éve szakadt meg a diplomáciai kapcsolata. 

Mao Ce Tung, majd a hatalmas ázsiai ország későbbi vezetői nem voltak hajlandók mind a mai napig elfogadni a pápai kiváltságot a püspökök kinevezésére, ezt a szuverenitásba való beavatkozásnak tartják. A Vatikán protokollja szerint Ferenc pápa a repülőgépről üdvözölni fogja a kínai vezetést és az ottani katolikus hívőket.

– Indulásom napján kérlek benneteket, hogy egyesüljetek velem imádságomban Koreáért és egész Ázsiáért – írta Ferenc pápa a Twitteren. Dél-Korea lakosságának mintegy 10 százaléka katolikus. Beiktatása óta ez Ferenc pápa a harmadik külföldi látogatása, eddig csupán Brazíliában és a Szentföldön járt. Januárban egyébként visszatér Ázsiába, a tervek szerint Srí Lankát és a katolikus többségű Fülöp-szigeteket keresi fel.

A dél-koreai vizit utolsó napján a szöuli katedrálisban rendezendő misén Ferenc pápa a két Korea közti megbékélésért imádkozik majd. A szöuli hatóságok az eseményre meghívtak egy észak-koreai delegációt is, ám Phenjan elutasította az ajánlatot. A Vatikán előzetes közlése szerint Ferenc a látogatás során boldoggá avatja a katolikus egyház 124 mártírját, köztük olyan egykori jezsuita szerzeteseket, akik a XVII. századtól érkeztek hittérítőkként Kínába és Ázsiába.